Valamit végre kell tenni az áfával - Reformra készül Brüsszel

Az uniós áfarendszer korszerűsítését tervezi az Európai Bizottság. A brüsszeli testület úgy látja, a több mint negyvenéves adónem jelenlegi formájában már nem felel meg a modern technológiára és a szolgáltatásokra épülő gazdaság igényeinek. Az áfaszabályok összetettsége felesleges költségeket és terheket ró az adófizetőkre és az adóhatóságokra, akadályozva a belső piac zavartalan működését. Emellett a rendszer egyes gyenge pontjai sérülékennyé teszik azt a csalásokkal és az adóelkerüléssel szemben.

A reform a bizottság szerint most azért különösen időszerű, mert a gazdasági válság egyértelművé tette az áfának a gazdasági stabilitás biztosításában játszott, kiemelkedő szerepét. Az áfa a tagállamok egyik fő bevételi forrása (a teljes adóbevételnek akár a 20 százalékát is eléri), és várhatóan még fontosabbá válik, ahogyan a receszszió és a társadalmak elöregedése elapasztja az egyéb bevételi forrásokat. A fogyasztási típusú adók ráadásul a leginkább növekedésbarát adónemek közé tartoznak, ezért kulcsszerepet játszhatnak a fellendülés előmozdításában.

A brüsszeli testület a reform első lépéseként egy zöld könyvben fogalmazta meg az áfarendszer jövőjével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, minden érdekeltet felkérve arra, fejtse ki véleményét. A 2011. május 31-én záruló konzultáció eredményeinek alapján a bizottság a jövő év végéig terjeszti elő azt a közleményt, amelyben a reform során érvényesíteni kívánt prioritásokat foglalja össze. Konkrét jogszabály-alkotási javaslatok csak ezt követően várhatók.
A jelenlegi uniós áfarendszer hivatalosan is csak „átmeneti”; az egységes belső piac kialakításának keretében ugyanis a bizottság 1993-ban már előállt egy reformtervvel, ám arról a tagállamoknak nem sikerült megegyezniük. Az akkor kialakított, négy évre szánt átmeneti rendszernek mindössze az volt a célja, hogy lehetővé tegye az áruk szabad áramlását az EU-n belül, illetve az áfa beszedését a tagállamok számára.

A fő problémát a belföldi és a határokon átnyúló tranzakciók áfaszabályainak különbözősége jelenti. Utóbbiak esetében a forgalmi adót az áru vagy szolgáltatás fogyasztási helyének megfelelő tagállamban szedik be, úgy, hogy az eladó az adót nem számolja fel, ám a vevő köteles azt megfizetni. Belföldi tranzakcióknál ezzel szemben az eladó felszámolja és be is fizeti az áfát. Az eltérés pótlólagos terhet ró a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásokra, torzítva az egységes belső piacot.

A rendszer nehezen kivédhetővé teszi a csalásokat. A legismertebb az úgynevezett körhintacsalás módszere. Az ilyen jellegű visszaélések a bizottság becslései szerint évi több milliárd eurónyi kárt okoznak.

- Az árukat és szolgáltatásokat a származási hely szerinti tagállamban vagy az értékesítés helyén kellene-e megadóztatni?

- Napjainkban is van-e létjogosultsága a kedvezményes adókulcsoknak?

- Kellőképpen semlegesek-e a levonásra vonatkozó szabályok?

- Szükséges-e a rendszer csalásbiztosabbá tétele, s ha igen, ez hogyan valósítható meg?

- Hogyan lehetne csökkenteni az áfával érintett tranzakciókhoz kapcsolódó bürokráciát?

- Kell-e és ha igen, hogyan lehet javítani az áfa beszedésén?

- Az árukat és szolgáltatásokat a származási hely szerinti tagállamban vagy az értékesítés helyén kellene-e megadóztatni?

- Napjainkban is van-e létjogosultsága a kedvezményes adókulcsoknak?

- Kellőképpen semlegesek-e a levonásra vonatkozó szabályok?

- Szükséges-e a rendszer csalásbiztosabbá tétele, s ha igen, ez hogyan valósítható meg?

- Hogyan lehetne csökkenteni az áfával érintett tranzakciókhoz kapcsolódó bürokráciát?

- Kell-e és ha igen, hogyan lehet javítani az áfa beszedésén? -->