BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A harmadik negyedévben már 2,8 százalék volt az időarányos hiány

A kormányzati szektor 2010. első három negyedévi hiánya 945 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százaléka; a 2009. azonos időszakinál 128 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,5 százalékponttal magasabb, ami a bevételek csökkenésének és a kiadások növekedésének eredőjeként alakult ki. A harmadik negyedévi hiány 190 milliárd forint volt, az időarányos GDP 2,8 százaléka, a 2009. harmadik negyedévihez képest 67 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal alacsonyabb - írja legfrissebb gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010 első három negyedévében a kormányzati szektor bevétele 8795 milliárd forint, kiadása 9740 milliárd forint, hiánya 945 milliárd forint volt.

A bevételek a 2009. azonos időszakihoz képest kismértékben (0,3 százalék) mérséklődtek. A jövedelemadók (16,7 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (7,9 százalék) jelentősen visszaestek; előbbi a társasági adóbevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú csökkenése következtében.

Lényegesen növekedtek azonban a termelési- és az importadó-bevételek (8,6 százalék) – ezen belül az áfa-befizetések (13,6 százalék) – az áfakulcs 2009. júliusi emelése következtében. 2010 első három negyedévében 1,0 százalékkal nőttek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva; közülük a felhalmozási kiadások dinamikusan (14,4 százalék) bővültek, bár értékük még így is elmaradt a 2005–2007 azonos időszakában tapasztaltaktól.

A folyó termelő-felhasználás (dologi kiadások) is jelentősen, 6,9 százalékkal nőtt; a kamatkiadások (6,8 százalék) ugyanakkor nagymértékben visszaestek.

2010 harmadik negyedévében a kormányzati szektor bevétele 2984 milliárd forint, kiadása 3174 milliárd forint, hiánya 190 milliárd forint volt.

A bevételek az év harmadik negyedévében 3,1 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban a termelési- és az importadó-bevételek (4,7 százalék) – ezen belül az áfa-befizetések (5,2 százalék) – növekedésével magyarázható. Csökkentek ugyanakkor a jövedelemadó-bevételek (5,6 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (3,7 százalék).

A kiadások kismértékben (0,7 százalék) nőttek a vizsgált időszakban. A felhalmozási kiadások (20,1 százalék) és a folyó termelő-felhasználás (dologi kiadások, 14,2 százalék) erőteljesen bővültek, a kamatkiadások (8,2 százalék) jelentősen visszaestek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.