Az infláció keresztbe tehet Orbánék jegybanki terveinek

A bankcsoport londoni szakértői a felzárkózó európai térség pénzügy-politikai kilátásairól összeállított tanulmányukban azt írták: "furcsának tűnhet" az MNB döntése a szigorítási ciklus megkezdéséről a még mindig enyhe maginflációs dinamika, a gazdaságban érvényesülő, továbbra is széles negatív kibocsátási rés és a változatlanul gyenge gazdasági teljesítmény közepette.

A fő indok azonban az lehetett a szigorítási ciklus megkezdése mellett, hogy rögzíteni kell az inflációs várakozásokat. A magyar jegybank ugyanis attól tart, hogy ha nem lép, akkor az élelmiszer- és energiaszektorból eredő inflációs sokkok hatással lesznek a béremelési megállapodásokra - vélekedtek a Morgan Stanley szakértői, 6,75 százalékos idei MNB-kamattetőzést jósolva. (Jelenleg 6,00 százalékon áll az alapkamaz.

Mint arról beszámoltunk, az Orbán-kormány gazdasági minisztériuma minden kamatemelésnél hangsúlyozta, hogy fölöslegesnek és károsnak tartja az MNB politikáját. Eközben az MNB kiemelte, hogy legfőbb célja a stabilitás visszaszorítása. Elemzők azt feltételezik, hogy miután a megváltozott jegybank-törvény segítségével a parlamenti többség nem két, hanem négy monetáris tanácsi tagot jelölhet, elkezdődhet a kamatcsökkentési időszak, mivel a kabinet kevésbé szigorúbb monetáris politikával szeretné fellendíteni a gazdaságot.

Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó elemzők úgy látják, nem valószínű, hogy a megújult monetáris tanács kamatcsökkentésbe kezd, az inflációs hatások miatt vélhetően inkább csak a kamatszint tartásában merül ki az enyhébb kondíciók elérésének taktikája.