Elszállt az üzemanyagár

Kellemetlen inflációs meglepetéssel zárult a múlt év, de mostantól ismét mérséklődhet a pénzromlás. 2010 decemberében 4,7 százalékkal volt magasabb az árszínvonal, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az éves mélypont augusztusban volt, amikor egy százalékponttal alakult a mostani alatt az inflációs mutató, október és november viszont már 4,2 százalékon állt. Az éves átlagos drágulási ütem így 4,9 százalékos volt, valamivel nagyobb, mint a 2009-es, és érdemben meghaladta a jegybank által kitűzött 3 százalékos célt is.

Egy éven belül az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül kiugró mértékben, 34,2 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszereké, de az étolaj és a liszt is hasonló mértékben drágult. Szintén fölfelé húzta az árindexet a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz 19 százalékkal került többe átlagosan, mint egy évvel korábban, a járműüzemanyagok ellenértéke 20,1 százalékkal ment fel. Utóbbiért a világpiaci kőolajár meredek emelkedése, illetve a forint dollárhoz viszonyított gyengülése együttesen felelős. A nyersolaj az év eleji 70 dollár környéki hordónkénti árról több hullámban 90 dollár fölé drágult decemberre, a napokban pedig már a válság előtt elért 100 dolláros szintet ostromolja.

A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások esetében átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi csoporton belül a távolsági utazás 10,7, a szemétszállítás 5,3, a helyi tömegközlekedés 5 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 0,7 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt – derült ki a KSH közleményéből.

Decemberben is az élelmiszerek és az üzemanyagok ára nőtt kiugró mértékben, az utóbbi az előrejelzésekhez képest is magasabb lett – mondta el lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. Ugyanezen a véleményen volt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Az előbbi tényezőket nem tartalmazó maginfláció azonban mindkét elemző szerint kedvező lett. Még a ruházati termékeknél volt a szezonálisan jellemzőnél valamivel nagyobb a drágulás – fűzte hozzá Jobbágy Sándor, aki rámutatott: ezek mind olyan tényezők, amelyek a monetáris politika hatókörén kívül állnak. Az MNB elsősorban azt figyeli, hogy a többi termék árába mennyire gyűrűzik át a drágulás, ebből a szempontból pedig még mindig kedvező, hogy alacsony a belső kereslet.

Ezzel együtt az elemzők valószínűnek tartanak egy további kamatemelést a január végi kamatdöntő ülésen, a várt feletti decemberi mutató is indokolhatja ezt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint. Ezt követően azonban már nem várható további szigorítás, sőt, még csökkenés is jöhet a második fél évben. Márciusban ugyanis lejár a monetáris tanácsban négy külsős tag mandátuma, az ő helyükre az új szabályok szerint az Országgyűlés jelölhet új embereket.
Lehet némi mozgástér a kamatpolitikában – mondta el Jobbágy Sándor –, főként akkor van lehetőség némi lazításra, ha a külső feltételek kedvezően alakulnak, és a februárban bejelentendő reformcsomag is jó fogadtatásra talál. Vannak azonban negatív irányú kockázatok is, és a pénzügyi stabilitási szempontok eleve keretet szabnak a kamatpályának. A szakértő szerint arra van lehetőség, hogy a tavalyi mélypontot, az 5,25 százalékot újra elérje az irányadó ráta év végére.

Elérte a csúcsot az infláció, innen már csökkenni fog Suppan szerint. Elemzők a 2010-esnél bő egy százalékponttal alacsonyabb drágulást valószínűsítenek ez évre. Ez még mindig valamivel a jegybanki inflációs cél fölött van, ráadásul a 3 százalékos célkitűzést az MNB lejjebb is szeretné vinni, hogy az euróbevezetési feltételhez közelebb kerüljön. Igaz, a kormány részéről éppen ellentétes törekvés látható.