Elszállt az üzemanyagár
Egy éven belül az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül kiugró mértékben, 34,2 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszereké, de az étolaj és a liszt is hasonló mértékben drágult. Szintén fölfelé húzta az árindexet a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz 19 százalékkal került többe átlagosan, mint egy évvel korábban, a járműüzemanyagok ellenértéke 20,1 százalékkal ment fel. Utóbbiért a világpiaci kőolajár meredek emelkedése, illetve a forint dollárhoz viszonyított gyengülése együttesen felelős. A nyersolaj az év eleji 70 dollár környéki hordónkénti árról több hullámban 90 dollár fölé drágult decemberre, a napokban pedig már a válság előtt elért 100 dolláros szintet ostromolja.
A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások esetében átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi csoporton belül a távolsági utazás 10,7, a szemétszállítás 5,3, a helyi tömegközlekedés 5 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 0,7 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt – derült ki a KSH közleményéből.
Decemberben is az élelmiszerek és az üzemanyagok ára nőtt kiugró mértékben, az utóbbi az előrejelzésekhez képest is magasabb lett – mondta el lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. Ugyanezen a véleményen volt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Az előbbi tényezőket nem tartalmazó maginfláció azonban mindkét elemző szerint kedvező lett. Még a ruházati termékeknél volt a szezonálisan jellemzőnél valamivel nagyobb a drágulás – fűzte hozzá Jobbágy Sándor, aki rámutatott: ezek mind olyan tényezők, amelyek a monetáris politika hatókörén kívül állnak. Az MNB elsősorban azt figyeli, hogy a többi termék árába mennyire gyűrűzik át a drágulás, ebből a szempontból pedig még mindig kedvező, hogy alacsony a belső kereslet.
Ezzel együtt az elemzők valószínűnek tartanak egy további kamatemelést a január végi kamatdöntő ülésen, a várt feletti decemberi mutató is indokolhatja ezt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint. Ezt követően azonban már nem várható további szigorítás, sőt, még csökkenés is jöhet a második fél évben. Márciusban ugyanis lejár a monetáris tanácsban négy külsős tag mandátuma, az ő helyükre az új szabályok szerint az Országgyűlés jelölhet új embereket.
Lehet némi mozgástér a kamatpolitikában – mondta el Jobbágy Sándor –, főként akkor van lehetőség némi lazításra, ha a külső feltételek kedvezően alakulnak, és a februárban bejelentendő reformcsomag is jó fogadtatásra talál. Vannak azonban negatív irányú kockázatok is, és a pénzügyi stabilitási szempontok eleve keretet szabnak a kamatpályának. A szakértő szerint arra van lehetőség, hogy a tavalyi mélypontot, az 5,25 százalékot újra elérje az irányadó ráta év végére.
Elérte a csúcsot az infláció, innen már csökkenni fog Suppan szerint. Elemzők a 2010-esnél bő egy százalékponttal alacsonyabb drágulást valószínűsítenek ez évre. Ez még mindig valamivel a jegybanki inflációs cél fölött van, ráadásul a 3 százalékos célkitűzést az MNB lejjebb is szeretné vinni, hogy az euróbevezetési feltételhez közelebb kerüljön. Igaz, a kormány részéről éppen ellentétes törekvés látható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.