Extrém drágulás Magyarországon - Az MNB tehetetlen

A KSH által pénteken közölt decemberi inflációs adat meglepte az elemzőket. Egy év alatt 4,9 százalékos inflációt mértek az előző év azonos időszakához képest, és havi alapon 0,4 százalékon alakult a fogyasztói árak emelkedése.

„Elsősorban az üzemanyagok árának emelkedése okozta a vártnál nagyobb inflációt” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. „Az élelmiszerárak emelkedés is húzta az inflációt, de ez nem meglepetés” – tette hozzá.

Az élelmiszerek árának emelkedését elsősorban a kedvezőtlen időjárás okozta, mely egész Európát érintette, a benzin árának erős felfutása némileg váratlan – magyarázta az elemző.

Havi alapon 3,8 százalékkal emelkedett a liszt ára; a burgonya, a zöldség és a gyümölcs 2,8 százalékkal kerül többe, az étolaj pedig 2,1 százalékos dráguláson ment keresztül a KSH adatai alapján. Nagyobb áremelkedés tapasztalható a ruházati cikkek terén, 1 százalékos.

Az áremelkedés elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érintheti kellemetlenül, ugyanis az alapvető fogyasztási cikkek áremelkedését ezen háztartások nem tudják kompenzálni, ugyanis rendelkezésre álló jövedelmük egészét elköltik, s nincs megtakarításuk. Míg magasabb jövedelemsávban kompenzálható a megtakarítási hányad csökkentésével.

Suppan Gergely kiemelte, hogy a maginfláció 2 százalék, mely nem mondható magasnak. Béroldali inflációs nyomás nem érzékelhető – tette hozzá. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa január 24-én tartja a kamatdöntését. Elemzők úgy vélték az inflációs adat közzététele előtt, ha a pénzromlás üteme meghaladja a 4,4-4,5 százalékot, akkor nagyobb esélye van a kamatemelésnek.

A TakarékBank közgazdászával egyetért Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője: önmagában ez, a vártnál kissé magasabb inflációs adat újabb kamatemelést indokolhat a monetáris tanács január 24-i kamatdöntő ülésén, figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető monetáris politikáját.

Suppan elmondta, hogy a kamatemelés nem tud hatást gyakorolni ezekre a folyamatokra, mert a magasabb inflációt elsősorban a benzin és az élelmiszerek árának emelkedése okozza. Előbbi világpiaci folyamatok eredménye lehet, utóbbi a rossz időjárásé.

Török Zoltán az MTI-nek elmondta: a kamatdöntést tágabb kontextusban az határozza meg a tanács. Figyelembe veszik, hogyan alakul Magyarország kockázati profilja, piaci megítélése a kamatdöntésig, ez pedig a jelenlegi nyilatkozatok, CDS-felárak és devizaárfolyamok alapján pozitívnak tűnik, ami nem feltétlenül indokol kamatemelést.

Az MNB kamatemeléssel az inflációs várakozásokra tud hatást gyakorolni, ezeket fékezhetik Suppan szerint. Tekintettel arra, hogy eddig az infláció miatt emelték a kamatot 2010 utolsó két hónapjában 5,25 százalékról – mely történelmi mélypontnak számított Magyarország tekintetében – 5,75 százalékra, most az „zavarná meg a piacokat”, ha nem emelnének – fejtette ki Suppan Gergely.

„Ez volt az infláció csúcsa, januárban már csökkeni fog” – mondta a közgazdász. Az üzemanyagok áremelkedésében szerepet játszó jövedéki adóemelés hatása ekkor már kiesik (bázishatás), és az év első hónapjában 4,2-4,3 százalék lehet az infláció Suppan szerint. „Az infláció ereszkedni fog, emiatt további kamatemelés nem indokolt” – magyarázta.

Az Orbán Viktor által tegnap körvonalazott reformcsomagot kedvezően fogadta a piac az elemző szerint. „Piaci ralit is el tudok képzelni, a forint jelentősen erősödhet, ez tovább javíthat az infláción, és a pénzügyi stabilitáson” – emelte ki Suppan Gergely. Ebben az esetben a jegybank nem emelhet tovább a kamaton, mert nincs indoka rá.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2,2 százalékos infláció – az EKB célja 2 százalék – a különböző adóemelések hatása is lehet, melyek azonban kifutnak majd. Az eurózóna egyes országaiban ÁFA emelést hajtottak végre, mely felhajthatta az inflációt is.

„Az EKB kényszerpályán van”, nem emelheti az 1 százalékos alapkamatot. A periferiális országok adósságválsággal küzdenek, „W-alakú recesszió lehet egyes országokban, és a magas állampapírok hozamát az EKB nem akarja felhajtani még jobban. Ezzel ellehetetlenítené az országok helyzetét” – mondta Suppan Gergely.

A közgazdász véleménye szerint az EKB kötvényvásárlási programja sem fog leállni, amíg a súlyos problémák fennállnak az országokban.