Matolcsy vezényel Brüsszelben

Start. Ma tartja idei első tanácskozását az Európa Unió gazdasági és pénzügyi minisztereinek tanácsa (Ecofin), ezzel Brüsszelben is kezdetét veszi a magyar fél év gazdasági programja. Mint azt Polner Gergely elnökségi szóvivő a Világgazdaságnak elmondta, a magyar elnökség sikerességét nagyrészt az Ecofin-üléseken elért eredmények alapján lehet majd megítélni, ezért ezek alapos előkészítése és hatékony levezénylése kiemelkedően fontos feladat.

A mai ülés napirendjén két fő téma, a gazdasági kormányzás és az új uniós gazdaságpolitikai koordinációs ciklus, az európai szemeszter szerepel majd. Ennek lényege, hogy a jövőben a tagországok összehangolják gazdaságpolitikájukat a válság enyhítése és a jövőbeni krízisek megelőzése érdekében.

Ami a részleteket illeti, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által elnökölt ülésen először az éves növekedési jelentést vitatják meg. Az Európai Bizottság által elkészített dokumentum tíz lépésben határozza meg, hogyan lábalhat ki az eurózóna a válságból. A bizottság gazdaságpolitikai és költségvetési prioritásokat javasol a tagállamok számára, többek között szigorú költségvetési politikára, a strukturális reformok folytatására és a növekedést ösztönző intézkedésekre tesz ajánlást.

A jelentés iránymutatásként szolgál a tagállamok számára, amelyek ezek alapján hangolják össze a nemzeti programjaikat. Utóbbiak tervezetét a tagországok már tavaly ősszel elküldték Brüsszelnek, a végleges verziót pedig áprilisig kell benyújtaniuk.

Az eurózóna pénzügyminiszterei egyébként már tegnap tanácskozást tartottak, amelynek – külföldi lapértesülések szerint – fő témája az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megerősítése volt. Ennek részeként megnövelnék azt a keretet, amelyet a luxemburgi székhelyű intézet gyakorlatilag is felhasználhat a bajba került tagállamok támogatására. Az euróövezet mentőcsomagja jelenleg 750 milliárd euróból gazdálkodhat, amelyből 440 milliárdot ad az eurózóna tagállamai által pénzelt EFSF, míg 250 milliárdot a Nemzetközi Valutaalap, 60 milliárd eurót pedig a EU 27 tagállama tesz be a kalapba. A 440 milliárd euróból jelenlegi becslések szerint csupán 250 milliárd mobilizálható, a többit – a hitelminősítő intézetek elvárásai miatt – tartalékolni kell.