Fenntarthatatlan a kormány gazdaságpolitikája?

Az adóbevételek felültervezettek, a tartós szerkezeti reformok váratnak magukra – áll az IMF jelentésében

Kiss Roland

2011.02.04, 06:45

Több adótípus kapcsán túlságosan derűlátó a kormányzati bevételi várakozás, és a még a második nyugdíjpillérnél lévő vagyonok kvázi államosítása nélkül több mint 5 százalék lenne az államháztartás idei hiánya. Többek között ez áll abban a jelentésben, amelyet tegnap tett közzé a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A december 9-ével lezárult tárgyalások, az úgynevezett IV. cikkely szerinti felülvizsgálat alapján az IMF-nél úgy vélik: mind az áfa-, mind a társaságiadó-bevételek alacsonyabbak lehetnek a költségvetési törvényben található előirányzatoknál az idén, főleg a tavalyi végleges számok fényében. Azután ugyanis, hogy már tavaly nyáron megtakarítások és egyéb kormányzati lépések váltak szükségessé a 3,8 százalékos GDP-arányos 2010-es hiánycél teljesítéséhez, decemberben újabb bevételi elmaradások mutatkoztak. Ezek olyan mértékűek is lehetnek, hogy egyelőre korántsem borítékolható a tavalyi eredményszemléletű deficitcél valóra válása – áll az IMF jelentésében. Ismeretes: az önkormányzatok gazdálkodását is figyelembe vevő mutatót április elején teszi közzé az unió. A kormány egyelőre bízik a 3,8 százalékos hiány teljesülésében.

A 2011–12-es időszak kapcsán az IMF egyik fő aggálya az, hogy az államháztartási egyenleget elsősorban átmeneti jellegű, bevételi oldali lépések tartják kordában: idetartozik – ahogy a jelentés fogalmaz – a magánnyugdíjpénztárak már említett de facto újraállamosítása is. Az IMF arra ösztökéli a magyar kormányt, hogy újabb szerkezeti reformok megindításával és a kiadások racionalizálásával javítsa az idén egyébként jelentősen romló strukturális egyenleget.

Ha már a kabinet egyelőre nem állt elő konkrét tervekkel az államháztartás kiadási oldala kapcsán – amit az IMF jelentés kifogásol is –, maga a valutaalap azonosított a GDP 4 százalékát elérő kiadáscsökkentési lehetőséget. Ezek közé tartozik a jóléti ellátások célzottabb folyósítása, az álláskeresési támogatások lefaragása, a közszféra bértömegének csökkentése, valamint a MÁV, a BKV és a Malév működésének átalakítása. A friss jelentés megjegyzi: egy kisebb mértékű bankadónak hosszabb távon is helye lehet a magyar gazdaságban.
Szerkezeti átalakítások nélkül 2013-tól ismét radikális emelkedés következhet be a hiány és az adósság mértékében – ért egyet az IMF a magyarországi elemzők többségi véleményével. A Magyarországot fenyegető pénzügyi kockázatok között a jelentés első helyen amúgy is a magas állam- és külső adósságot említi. Előbbi a GDP 80 százalékát, utóbbi pedig a bruttó hazai termék 140 százalékát közelíti, mindezek fényében pedig bőségesnek semmiképpen sem nevezhető a devizatartalékok mértéke. Különösen úgy, hogy a külső forrásigény a közeljövőben még növekszik is – figyelmeztet az elemzés. Az eladósodottság magas szintje különösen akkor okozhat súlyos gondokat, ha egy világgazdasági visszaesés miatt jelentősen csökken a befektetők kockázati étvágya.

Magyarországon jelentős gazdaságpolitikai fordulat következett be – állapítja meg a dokumentum. Ennek jegyében a kormány nem keres új megállapodást a nemzetközi szervezettel, de új vonás az állam gazdasági szerepének erősödése is. A személyi jövedelemadó csökkentése és a családi kedvezmények jó hatással lehetnek a demográfiai folyamatok és a megtakarítások alakulására – véli az IMF, a jelentés pedig megemlíti az Új Széchenyi-terv keretében megvalósuló célzott kkv-támogatást is.

A negatívumok között az anyag elsősorban fontos fékek és ellensúlyok felszámolását említi – utalva a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a monetáris tanács várható átalakítására –, amely könnyen aláássa a politikai hitelességet, és a hozamfelár további bővüléséhez vezethet.