Kiderült: Simor sem emelt volna kamatot

Elegendőnek kell lennie a mostani állás szerint az elmúlt hónapok kamatemeléseinek az infláció megfékezésére – hangzott el a jegybanki kamatmeghatározó ülés követően, bár Simor még nem zárta ki a további szigorítást sem.

A tanács két javaslatot tárgyalt, egy tartásra és egy 25 bp-os csökkentésre, túlnyomó többséggel a tartásra szavaztak – mondta el a sajtótájékoztatón Simor András MNB-elnök. Az infláció kellemes meglepetést okozott januárban, a maginfláció is kedvezőbben alakult, mint várták. A piaci szolgáltatások alacsony drágulási ütemét is kiemelte, mint kedvező hírt. A bérek is alacsonyabb dinamikával növekedtek, ez a rendszeres bérekre is érvényes. Nincs számottevő inflációs nyomás a belföldi összetevők felől – összegezte az elnök.

A jövőben az a kérdés, hogy a korlátozott belső kereslet, vagy az olajárak emelkedése lesz-e az uralkodó tényező, amelyben a várakozásoknak lesz döntő szerepe. Ezek a korábbi tapasztalatok alapján nem a 3 százalékos cél körül horgonyoztak le – fejezte ki aggodalmát Simor.

Meghatározó a bank stábja által negyedévente készített előrejelzés – mondta Simor, melyre a Világgazdaság Online is felhívta a figyelmet.

„Különösen örvendetes, hogy a piaci szolgáltatások éves árindexe két százalék alá esett. A belső gazdaságban, a belső kereslet által generált inflációs hatást jobban mutatja ez az adat” – tette hozzá.

„Sajnálatok tény, hogy magas az infláció Magyarországon. Nem a 3 százalékos inflációs cél környékén horgonyzottak az inflációs várakozások – ez komoly oka volt a kamatemeléseknek” – mondta az elnök.

Simor azt is elmondta, hogy nem ért egyet azokkal, akik úgy gondolják, a tanács nem tud hatást gyakorolni a költségoldali inflációs nyomásra (nyersanyag- és olajárak nyomása). Az 5 százalékos  ÁFA emelést hozta példaképp.  Nem egyértelmű, hogy a teljes százalék adónak át kell mennie a fogyasztói árakba, mert a vállalatok elgondolkoznak azon mi az, amit másképp gazdálkodnak ki. „Számtalan lehetősége van egy vállalkozónak hogy költségoldali inflációra reagáljon. Hogy erre a vállalatok hogyan reagálnak, annak nagy szerepe van a monetáris politikának” – szögezte le. „A Bérek alakulása – hangsúlyozom – inflációs szempontból kedvező volt” – mondta Simor.

A kockázati megítélés nem játszott egyáltalán szerepet a mostani döntésben. A novembertől kialakult romlás kompenzálódott a jegybankár szerint. „Regionálisan Magyarország kockázati megítélése gyenge” – jegyezte meg.

Mire figyel a jegybank?

Simor András felhívta a figyelmet a tanács közleményére. "A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt három hónap kamatemelései elősegítik, hogy a költségsokkok közvetlen hatásának kifutását követően az infláció a cél közelébe csökkenjen. Ezért a Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a további kamatemelés szükségességéről" - áll a jelentésben.

A jegybank függetlensége

Ha a piacnak az az érzése, hogy valami veszélyezteti a jegybank függetlenségét, az önmagában probléma – hangsúlyozta Simor András

Minden olyan lépés, ami a jegybank függetlenségének érzetét kedvezőtlenül befolyásolja, az kártékony – magyarázta Simor. Hozzátette: „gátolja azt, hogy az MNB feladatainak megfelelően járjon el”.

Bérkompenzáció a versenyszférában?

A versenyszférában való béremelésre (akik az új adórendszerrel rosszul jártak) vonatkozóan – bérkompenzáció – újságírói kérdésre elmondta: ez káros lenne, és a piacgazdaságot kártékonyan érinti.

Simor azt is elmondta, hogy nem tudja, hogy ki lesz a tanács 4 új tagja márciustól, a kormány nem vonta be őt a döntési folyamatba.