Szűk hitelezés mellett is van remény

A helyi takarékszövetkezetek nagy előnye, hogy a vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban vannak, sokszor ott ülnek tisztségviselői a helyi vállalatok igazgatótanácsában, ezért tudják, kinek lehet és érdemes hitelt nyújtani – mondta a konferencia kerekasztal-beszélgetésén Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.

Nem igaz, hogy a bankok nem szeretnének hitelezni, de vannak akadályok előttük – mondta el Kálmán László, az OTP Bank mikro-, kis- és középvállalkozási igazgatója. Az átlagos hitelösszeg 7-10 millió forint körül van, az átlagos marzsok viszont 2-5 százalék között mozognak, így viszont a hitelképességi vizsgálat nagyon drága lenne. Ezért a tulajdonosról megtudott információk az elsődlegesek, például a stratégiai gondolkodás megléte. Gondot okoz, hogy a hitelgranacia-rendszer is átalakítás alatt van.

A Gránitbank ügyvezető igazgatója, Tölgyesi Zoltán szerint a magyar bankszektor jól vizsgázott a válság körülményei között. Nem mondható, hogy felelőtlenül hitelezett volna, bár mindenkinek fáj a devizahitelek arányának megnövekedése a portfolióban. A kkv-szegmensben az is fontos lenne, hogy pontosan definiálni tudja a hiteligénylő a célját, amire a forrás kell.

A résztvevő kisvállalkozók bemutatták, hogy a beszállítói lánc a csődöktől és az egyre hosszabb fizetési határidők miatt komoly gondokkal küzd. A vállalkozások finanszírozási forrásaikat erre kell, hogy felhasználják, ahelyett, hogy bővítenének, fejlesztenének. A hitelintézetek pedig éppen a bővítést szeretnék finanszírozni, és nem a napi működést. Sokszor esnek abba a hibába a hiteligénylők, hogy 20 év alatt kitermelhető összeget igényelnek 5 évre. Korábban olcsó volt a tőke, mert sok kockázat eltűnt a rendszerben, most viszont nagyon figyelnek a bankok, hogy a megfelelő finanszírozási eszközt találják meg az igénylőknek. Kiemelték a banki szakemberek, hogy fontos időben lépjenek a hiteligénylők. Elmondták, nem kell félni a hosszú futamidőtől, és nem minden konstrukció igényel 100 százalékos fedezetet.

A kockázatitőke-befektetők az állami és banki finanszírozást egészítik ki. Míg a bankok többnyire a cash-flow alapján fogják nyújtani a kölcsönt, addig a tőkebefektető az értékteremtést tartja szem előtt. Ez lehet piaci részesedés, nyereségesség, de ugyanúgy egy technológia vagy márkanév is. Nagy bővülésről számoltak be a kockázati befektetők, főként amióta a Jeremie program fut.

Az Új Széchenyi Terv is beindult, amely az EU visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásait osztja szét. A vissza nem térítendő forrásokat a Közép-Magyarországi régión kívüli és legalább 5000 fős településeken működő vállalkozások igényelhetik. A kutatás-fejlesztési, az üzleti környezeti és a fejlesztési súlypontok állnak rendelkezésre, bár ezek közül néhány már nagyjából kiszáradt. A tipikus eszközberuházáson túl a k+f az, ahol érdemes pályázni a gazdaságfejlesztési operatív program keretében. Sikeres pályázó is részt vett a konferencián, aki beszámolt arról, hogy rengeteg adminisztrációval jár a pályázás, ebben remél változást.