Korábban több témában is folyt vita a Fideszen belül, összekülönböztek a KDNP-vel is, ám a szavazásra összezárt a koalíció.
Az Alkotmánybíróság így a jövőben csak akkor bírálhatja felül a költségvetést és az adótörvényeket, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, vagyis gyakorlatilag évekre kivették a testület hatásköréből a gazdasági ügyek vizsgálatát. Lázár János Fidesz-frakcióvezető indítványával ez a módosítás tovább szigorodott: az eredeti terv egyedi ügyekben engedte volna, hogy a hatósági, majd a bírósági eljárás után az AB-hez lehessen fordulni, ám a változtatással ez sem lehetséges. A taláros testület létszámát eközben 11-ről 15 főre emelték.
Nagyobb befolyást kap a politika a jegybank irányításában is. Az alelnököket az eredeti javaslat szerint az elnök választotta volna ki, a módosítás után azonban az ő személyükről is a köztársasági elnök fog dönteni. Ez azért különösen fontos, mert az alelnökök is helyet kapnak a monetáris tanácsban, amelynek így már minden tagja független lesz a jegybankelnöktől.
A gazdaságot érintő változás, hogy nem nevesítve, de bekerül az alaptörvénybe az áfa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.