Segélyezésben hátul kullogunk

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Japán volt tavaly a legbőkezűbb donor, legalábbis a segély volumenét illetően – derül ki az éves gyorsjelentésből. A bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva azonban nem ezek az országok az élenjárók. Olyannyira nem, hogy egyikük sem teljesíti az ENSZ által javasolt 0,7 százalékos GNI-arányt. Ezzel szemben Dánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és Svédország évek óta a GNI 0,7 százalékát meghaladó összegű segélyt juttat el a rászoruló országokba. Magyarország alaposan elmarad ettől a szinttől: a GNI 0,09 százalékát költöttük csupán tavaly erre a célra.

Az OECD friss felmérése azt mutatja, hogy a tagállamok java az elkövetkező három évben tervezi erősíteni segélyezési aktivitását. A felmérés szerint évi 2 százalékos átlagos növekedésre lehet számítani. Ez nem túl biztató, hiszen az elmúlt három évben az éves növekedési ütem 8 százalékos volt. Afrikában az elmúlt három évben átlagosan 13 százalékkal nőtt a kapott segély összege, ám a felmérés szerint a következő három esztendőben csak évi 1 százaléknyi bővülésre számíthat. A népesség gyarapodásának az üteme ennél dinamikusabban nő, vagyis kevesebb fog jutni a rászorulóknak. Ám a segélyezésen túl más eszközök is rendelkezésre állnak a leginkább rászorulók támogatására – hívta fel a figyelmet Brian Atwwod, a speciális segélyezési bizottság elnöke.