BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Akar-e Ön megszorítást? - A görögök felelnek

Népszavazást fontolgat a görög miniszterelnök a további megszorító intézkedésekről, amelyekre azért van szükség, hogy az ország megkaphassa a 110 milliárd dolláros nemzetközi hitelcsomag következő részleteit. Athénban mindennapossá váltak a demonstrációk a szigorítások ellen. A gazdasági helyzet azonban reális jövőképet fest: a görögök nem kerülhetik el a búcsút a bőséges szociális rendszertől.

"Kész vagyok arra, hogy a sorsdöntő változások idején akár népszavazás is legyen a lehető legszélesebb konszenzus érdekében " - fogalmazott Jeórjiosz Papandreu a hétfői éjszakába nyúló maratoni kormányülésen.

Papandreou az ülés után kiadott közlemény szerint felszólította a belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, amely lehetővé tesz egy ilyen lépést, "amennyiben erre szükség lesz".

Görögországban már eddig is komoly megszorításokat vezetett be a kormány, de ezek nem hozták meg a szükséges eredményt, a nemzetközi hitelezők szerint további lefaragásokra van szükség, ha Athén meg akarja kapni a csomag következő részleteit.

Idén a kormány mintegy 6,4 milliárdos megtakarítást vár a megszorításoktól, egy hónappal ezelőtt a kormány 2011-re „mindössze” 3 milliárd eurós költségcsökkentést irányzott elő, ám az euróövezeti partnerek nyomására ezt megduplázták. A görög kormány tartani tudja korábbi vállalását, azaz az idei évre tervezett 7,5 százalékos államháztartási hiányt. Athén döntésében vélhetően az is szerepet játszott, hogy az IMF a közelmúltban annak a lehetőségét is felvetette, hogy nem utalja át az országnak a tavaly kért 110 milliárd eurós hitelkeret következő részletét.

A hónap elején kiszivárgott hírek szerint a kormány 2011. évi költségvetést érintő intézkedései között adóemelések, illetve az alacsony jövedelműek adómentességének megkurtítása is szerepel. A megszorításokon túl a görög kormánynak 2015-ig csak az állami tulajdon privatizációjából 50 milliárd eurót kell előteremtenie.

Az eddig igencsak jóléti szociális rendszerben élő görögöknek egyértelműen nem tetszenek a kormány lépései. Görögországban a szabály szerint a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Az állami statisztikák szerint azonban máig 4500 olyan embernek utaltak ki nyugdíjat, akik már rég elhunytak, ám családjuk ezt nem jelentette be, hogy tovább kaphassák az ellátást. Görögországban emellett 9000 száz év feletti állampolgárt tartanak számon. A görög nők emellett gyermekük után tekintélyes nyugdíj kiegészítést is kaphatnak: a gyerekek számától függően a nyugdíj 10-20 százalékát kapják. A legidősebb görögök 14-szer kapnak ellátást egy évben, s a havi átlagnyugdíjuk a harmadik legmagasabb Európában: mintegy 1600 euró. A gyermekek után a rokkantnyugdíjasok is kaphatnak kiegészítést, ugyanannyit, mint az öregségi ellátás esetében.

A szakemberek szerint már így is csak odázzák a görög és más európai döntéshozók az ország csődjét. Egy esetleges népszavazás kimenetele pedig nem kérdéses. A görögök már a 2010-es segélycsomag elfogadása óta folyamatosan utcán tiltakoznak az Európai Uniós és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt kiadáscsökkentések miatt, így ha nekik kellene dönteniük, vélhetően nemmel voksolnának a kiadások lefaragására. Ez pedig megpecsételheti a hónapok óta vergődő dél-európai állam sorsát.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója korábban a Világgazdaság Online-nak elmondta, Görögországban szinte biztosra vehető az államcsőd, ha nem mosta akkor néhány hónap, esetleg egy év múlva. A közgazdászok között megoszlik a véleménye a tekintetben, hogy milyen helyzetet kell államcsődnek, hiszen egy államnak igencsak sokrétű fizetési kötelezettségei vannak. Az általánosan elfogadott tétel szerint az államcsőd akkor áll fenn, ha egy ország nem tudja fizetni esedékes, lejáró adósságát, s annak kamatait kifizetni. Egy esetleges államcsőd egy ideig lélegzethez juttathatja az ország háztartását, ámm hosszú távon negatívan hat a hitelezési hajlandóságra.

S mindenek után a lakosság sem úszhatja meg az államcsődöt, hiszen közvetve vagy közvetlenül ők is komoly hitelezői az államnak, amellett persze, hogy elsőszámú haszonélvezői az állami szolgáltatásoknak és kifizetéseknek. Egy esetleges csődöt követő kiigazításoknak pedig ezen utóbbiak csökkentése elkerülhetetlen. Az államcsőd éppen a fizetésképtelenség miatt bankválságot, recessziót és devizaválságot is kivált. A görögöknek tehát így-vagy úgy csőddel, vagy anélkül, de meg kell válniuk az évtizedekig tartó szociális jóléttől.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.