Behúzta az állam a féket

Miközben a magánszektor, ezen belül is a feldolgozóipar nagy lendülettel bővíti kapacitásait, az államnál még a válság során látottnál is rosszabb a kép. Ennek eredményeként a beruházások nemzetgazdasági szinten 1,1 százalékkal múlták alul az első negyedévben az egy évvel korábbi szintet – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss számaiból. Ez ugyan lényeges javulás 2010 végéhez képest, amikor 7,8 százalékkal esett a mutató, de még így is némileg csalódást keltő.

Az építési beruházások 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól; a gép- és berendezésberuházások viszont – főként a feldolgozóiparnak köszönhetően – 4,2 százalékkal nőttek – derül ki a tájékoztatóból. Az ingatlanpiaci keresletet szinte kizárólag a cégek jelentik, magánvásárlók a korábbi évekhez képest alig vannak. Ez már tudható volt a drámaian alacsony lakásátadási adatokból. A kiadott építési engedélyek számából pedig további mélyrepülésre lehet számítani. Ezt tükrözi vissza az ingatlanágazat első negyedévi beruházási teljesítményének 20,1 százalékos esése is.

Az ágazati bontásból azonban az is kiderül, hogy az állami beruházások sem segítették a gazdaságot. A szállításhoz kapcsolódó invesztíciók 32 százaléknál is nagyobb mértékben szűkültek. Ezt a statisztikai hivatal az előző évi növekedés után az autópálya-, a vasút, a városi személyszállítás, illetve a csővezetékes szállítás beruházásainak jelentős csökkenésével magyarázza. Csaknem ugyanilyen mértékű volt az esés a közigazgatásban is, ez jóval meghaladja az állami kiadások átlagos viszszafogásának mértékét.

Mindez azért is meglepő, mert eközben minden negyedévben növekszik az Európai Uniótól érkező források nagysága. Utóbbiak szinte csak az oktatás és az egészségügy területén jártak látható eredménnyel, előbbiben több mint 50 százalékos volt a beruházások emelkedése. Az egészségügyben viszont az alacsony bázis is kellett a mostani látványos eredményhez.

A távközlési szektor is jelentősen szűkítette beruházásait, annak ellenére, hogy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy az ágazatot sújtó különadónak nem volt ilyen hatása. A szintén különadóval terhelt energiaiparban viszont közel 40 százalékos bővítés volt, ez a miniszter szavait erősíti. A legfőbb húzóerőt a 38,4 százalékkal emelkedő feldolgozóipari beruházások jelentik. Ezen belül a nagy autóipari bővítések mellett a gumi- és műanyagiparban, az elektronikai szegmensben, illetve az ital-, valamint dohánygyártás területén is több beruházás valósult meg.