Elképesztő javaslat az ENSZ-vezetőtől

A világ gazdagabb és szegényebb országai közt egyaránt vannak olyanok, akik az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzetében kénytelenek voltak megszorító intézkedéseket hozni, hogy helyreállítsák a felborult egyensúlyt. Csakhogy az ENSZ szakértőinek ez nem tetszik: szerintük az egészségügyi, oktatási és más szociális kiadások megnyirbálása évtizedes fejlődés eredményeit fordítja vissza, csökkenti a munkahelyteremtést és lelassítja a szegénység elleni küzdelem ütemét.

"A pénzügyi konszolidáció miatti indított megszorító programok fokozatos nyomása veszélybe sodorja a szociális, egészségügyi és oktatási programokat, és magát a fellendülés esélyeit is" - áll az ENSZ jelentésében. "Az élénkítés folyamatos támogatása és további fellendülést elősegítő lépések szükségesek ahhoz, hogy ne akadjon el a recesszióból való kilábalás és megvédhetőek legyenek azok a szociális és gazdasági befektetések, melyekre a jövőbeli növekedés támaszkodhat."

Az ENSZ főtitkárhelyettese Jomo Kwame Sundaram szerint az ázsiai államok jó példát mutattak azzal, hogy igyekeztek magas fordulatszámon tartani a gazdasági helyreállító programjukat, sőt az exportjuk segítette a nyugati országokat 2009 után a kilábalásban. Ugyanakkor, ha ezekben az országokban a megszorító intézkedések miatt csökken a rendelkezésre álló jövedelem, azt az ázsiai országok gazdasága is megsínyli majd.

Sundaram szerint a válságra adott válaszoknak nem sikerült megoldania azokat a problémákat, amelyek kiváltották azt. Így például a nagyobb országok pénzügyi reformja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, új problémákat és gyengeségeket hozott felszínre. "A válság strukturális problémáinak megoldása más területeken is részlegesen teljesült csak... a jövedelmi egyenlőtlenségek tovább nőnek, a világ gazdaság egyensúlya ingatag, a globális kereslet pedig nyomott marad" - vélte a főtitkárhelyettes.

Sundaram nem tért ki az eurózóna hatalmas adósságokat görgető országainak problémájára, így Görögországéra sem. Pedig igazán érdekes volna elolvasni, milyen elmélettel győzi meg az eurózóna és IMF vezetőit arról, hogy az ország ne csökkentse a költségvetés óriási jóléti kasszáját, vagy hogy mégis milyen lépésekkel lehetne olyan mértékű gazdasági fellendülésre bírni hirtelen az országot, hogy mind adósságait vissza tudja fizetni, mind az évtizedek során kiharcolt jóléti intézkedéseket fenn tudják tartani.