Hamarosan munkába állhatnak az "ex-rokkantak"

A március–májusi időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 786 ezer fő volt, 29 ezer fővel (0,8 százalékkal) több mint az előző év azonos időszakában – írja a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 17 ezer fővel (3,6 százalékkal) 466 ezer főre csökkent, 11,0 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők 11,2 százalékos munkanélküliségre számítottak, így az adat kedvezőbb lett a konszenzusnál, azonban fordulatot egyelőre nem lehet látni a foglalkoztatásban, illetve a munkanélküliség alakulásának tekintetében.

A munkanélküliség a tavalyi év azonos időszakában 11,4 százalékon alakult, ahogyan az előző három hónapban is. „A foglalkoztatottak száma 26,9 ezer fővel bővült az előző három hónaphoz, illetve 29,4 ezer fővel az egy évvel korábbihoz képest” – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. „A munkanélküliek száma 15,6 ezerrel csökkent az előző három hónaphoz és 17,4 ezerrel az egy évvel korábbihoz képest” – teszi hozzá.

A közgazdász a foglalkoztatás javulásának okát több tényezőben látja: „részben a szezonalitásnak, részben a feldolgozóipar növekvő létszámszükségletének, valamint a közfoglalkoztatás emelkedésének köszönhető”.

„A következő hónapokban tovább nőhet a foglalkoztatás, süllyedhet a munkanélküliség, így a nyári hónapokban 10,2 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, azonban az év végére szezonális hatások miatt 10,6 százalékra, a jövő év elejére pedig 10,9 százalékra emelkedhet a munkanélküliség” – véli Suppan Gergely.

A munkanélküliségi ráta év eleji megugrása részben szezonális hatásnak volt köszönhető, amely a második negyedévben korrigálódik majd, az áprilisi-májusi adatok már ezt mutatják – vélik az MKB Bank elemzői. Kondrát Zsolt és Lőke András úgy gondolja, hogy a magánszektorban az ipar felfutása miatt a lassú javulás folytatódhat az év során, a kormányzati munkaerő-politika hatása viszont most még nehezen kiszámítható.

„A kormány a közmunkák felfuttatását tervezi az év második felétől, de a közszférában inkább az elbocsátások lesznek terítéken, és a rokkantnyugdíjas rendszerből is sokan esnek majd ki, akiknek egy része visszakerül a munkaerőpiacra” – emelik ki az MKB Bank közgazdászai. Alapesetben arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta 2011 végén 10,4 százalékos szintre csökken, és 2012-ben is 10 százalék felett marad.

A TakarékBank elemzői is hasonlóan magas, kétszámjegyű munkanélküliségre számítanak. Az idei évre 10,7 százalékos, jövőre 10,4 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát vetítenek előre. „A foglalkoztatás lassú javulását a feldolgozóipar további munkaerő kereslete segítheti. A kormány aktivitást növelő intézkedései miatt a munkanélküliség feltehetően lassabban csökken, mint ahogy a foglalkoztatás javul. A kormány tervei szerint a következő négy évben 400 ezer fővel nőhet a foglalkoztatás, aminek mintegy háromnegyedét a közfoglalkoztatási programok teszik ki. Azonban a munkakínálat és kereslet közötti térségbeli és képzettségbeli különbségek jelentős kockázatot jelenthetnek” – emeli ki a közgazdász.