Kína az új szövetséges

Tizenkét megállapodást írtak alá Budapesten Ven Csia-pao kínai kormányfő budapesti látogatása alkalmából, amelyeknek sok milliárd dolláros vonzatuk lehet. Az ázsiai ország vezetőjének kétnapos budapesti vizitje – amely megelőzte nagy-britanniai látogatását – nem csak a politikáról szólt, sőt, a külvilág számára úgy tűnt, a fókuszban a kétoldalú gazdasági együttműködés, még konkrétabban az üzlet állt. A miniszterelnököt útjára 300 üzletember is elkísérte.

Konkrét programokat, befektetéseket és pénzügyi megállapodásokat tartalmaznak az aláírt dokumentumok – fogalmazott Orbán Viktor a tárgyalásokat követően. A tizenkét dokumentum tartalmán túl is vannak még ötletek a tarsolyban a kétoldalú kapcsolatok erősítésére – derült ki közös sajtótájékoztatójukon. Orbán ott azt is mondta, a kínai befektetések ösztönzését egy új kínai–magyar vállalkozói fórum létrehozásával, a bürokratikus akadályok lebontásával és a fiatalok Kína iránti figyelmének felkeltésével is igyekszenek elősegíteni. Azt már a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Kína–Kelet-Közép-Európa Gazdasági és Üzleti Fórumon jelentette be, hogy Budapest nyugat-balkáni befektetési fórumot hoz létre Budapesten, hogy összegyűjtse és összehangolja a térség fejlesztési terveit és az azokhoz szükséges nemzetközi forrásokat.

Vélhetőleg ezzel is az európai kapuszerepet kívánja erősíteni Kína számára. Az MTA-n meg is fogalmazta: Magyarország készen áll arra, hogy tartósan gazdasági, pénzügyi és logisztikai hídfőállást képezzen a délkelet-európai térségben. Mint emlékezetes, a Nyugat-Balkán is kiemelt partnernek számít Budapesten, hiszen Orbán Viktor csak az elmúlt két hétben három országot is felkeresett a térségben.

Tény és örvendetes: konkrétumokkal sikerült megtölteni a kétnapos látogatást, illetve a megállapodáscsomagot – mondta lapunknak a vizitet és eredményeit értékelve Vizi Balázs, a Kínában jó évtizede jelen lévő, a kétoldalú kapcsolatokon hosszú évek óta dolgozó Tradeland Kft. tanácsadó cég ügyvezetője. A korábbiakkal ellentétben most kicsit optimistább, ugyanis – mint mondja – a magyar fél most meg tudta nevezni azokat a területeket, amelyeken szükségét látja az együttműködésnek, ahova be szeretné engedni a kínai működő tőkét, ahol nincs ellenére Peking pénzügyi segítsége sem. Évtizedeken keresztül – sajnálatos módon – csak a Bank of China, a Hainan Airlines és a budapesti kínai iskola volt a magyarok „tarsolyában”.

Kína bízik Magyarország fejlődésében, így magyar államkötvényeket fog vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós külön hitelt biztosít a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására, s jelentős kínai vegyipari beruházás is várható hazánkban. Az elképzeléseket Ven Csia-pao sorolta azután, hogy tárgyalt Orbán Viktorral. Egyébként mindketten részt vettek a tizenkét megállapodás aláírási ceremóniáján. A kínai kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország lehet a kínai gazdaság egyik európai logisztikai központja. Bejelentette azt is, hogy a humánkapcsolatok előmozdítása érdekében kölcsönös ösztöndíjprogramokkal biztosítják a kínai és a magyar diákok csereprogramjait, illetve kulturális központok létrehozását is tervbe vették. 2015-ig húszmilliárd dolláros szintre kívánják fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat.

Ahhoz, hogy a kereskedelem bővülésén belül a magyar export is számottevően növekedjen, másfajta megközelítés kell a cégek részéről: nem a termékexportra, hanem a technológia, know-how átadására kellene a hangsúlyt helyezni – állítja Vizi Balázs. Tanácsadó cége e megfontolásból lett a társalapítója a magyar vízipari klaszternek. A részt vevő 12 vállalkozás célja magyar környezetvédelmi, víztisztító, szennyvíztisztító technológiát exportálni Kínába.

A kétoldalú forgalom nem kiegyensúlyozott: tavaly a magyar kivitel értéke 1,53 milliárd dollárra rúgott, miközben az onnan származó import megközelítette a 6,2 milliárdot. Igaz, a behozott kínai termékek nem kis részét további feldolgozás után reexportáljuk harmadik országokba. Ami a tőkekapcsolatokat illeti: a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a kínai vállalatokhoz köthető tényleges befektetések becsült értéke ez év tavaszán mintegy 2,3-2,5 milliárd dollárra volt tehető.

Feltűnően dicsérte az ázsiai országot, s egyebek között azt mondta: azt kívánjuk Kínának, folytassa azt a politikát, amellyel fantasztikus sikereket ért el az elmúlt évtizedekben, megemeljük a kalapunkat az előtt a teljesítmény előtt, amellyel emberek százmillióit sikerült felemelni, és jövőt biztosítani a számukra. Itt nemcsak arról van szó, hogy jó szövetséget kötöttünk, hanem büszkék is vagyunk erre a szövetségre – szögezte le.

Feltűnően dicsérte az ázsiai országot, s egyebek között azt mondta: azt kívánjuk Kínának, folytassa azt a politikát, amellyel fantasztikus sikereket ért el az elmúlt évtizedekben, megemeljük a kalapunkat az előtt a teljesítmény előtt, amellyel emberek százmillióit sikerült felemelni, és jövőt biztosítani a számukra. Itt nemcsak arról van szó, hogy jó szövetséget kötöttünk, hanem büszkék is vagyunk erre a szövetségre – szögezte le. Aláírt megállapodások 1. Egyetértési nyilatkozat a légi és folyami közlekedés fejlesztéséről

2. Egyetértési nyilatkozat a befektetésösztönzésről

3. Egyetértési nyilatkozat a vasúti fejlesztésről és szállításról

4. Stratégiai megállapodás a Huawei európai ellátóközpontjára vonatkozó befektetésről és együttműködésről

5. Kormányzati szándéknyilatkozat kulturális központok kölcsönös létesítéséről és együttműködéséről

6. Együttműködési nyilatkozat bilaterális üzleti tanács felállításáról

7. Nyilatkozat Kína kelet-közép-európai logisztikai és kereskedelmi platformja kialakításáról és a kereskedelmi együttműködésről

8. Pénzügyi együttműködési megállapodás a BorsodChem Zrt. és a Bank of China Ltd. között (1,1 milliárd euró összegű)

9. Stratégiai együttműködési megállapodás a HNA csoport és a Magyar Tőketársaság Zrt. között

10. Megállapodás a közép-európai magyar–kínai kereskedelmi logisztikai és fejlesztési együttműködési övezetről

11. Együttműködési megállapodás a szolnoki citromsavgyár megvalósítása érdekében

12. Megállapodás a Canyi európai termelési bázisával az energiatakarékos világításért Vélemény Történelmi lehetőség

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter

„A Magyarországhoz hasonló, igen kedvező geopolitikai adottságú, ám kis országok számára meghatározó stabilitási és növekedési kihívás, hogy milyen gyorsan és intenzíven használják ki a lehetőségeket. A kínai–magyar kapcsolatok gyökeresen új pályára állítása egy ilyen történelmi jelentőségű lehetőség megragadása. Ugyanis most először reális esély van arra, hogy Magyarország váljon hosszú távon a térségben Kína gazdasági, pénzügyi és logisztikai hídfőállásává. Jelenleg Kína az az ország, amely a legmodernebb technológiát, és ehhez kapcsolódóan a megfelelő finanszírozást tudja biztosítani a régió országai számára, amelynek jó példája lehet a vasúti és az egyéb infrastruktúra-fejlesztés. A kínai tőke magyarországi megjelenése a hazai vállalatok számára is új, perspektivikus együttműködést tesz lehetővé, és eddig nem tapasztalt lendületet adhat a magyar gazdaságnak, s eltökéltek vagyunk abban, hogy a kínai beruházások erőteljes ösztönzésével Magyarországon a közeljövőben több ezer új munkahely jöhessen létre.”

Kína fontos, de nehéz piac

Balás Péter, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese

„Brüsszelből is üdvözlendő a legfelsőbb szintű kínai–magyar tárgyalások ténye, bízni lehet abban, hogy ez komoly előnyökkel jár majd Magyarország számára. Nagyon fontos, hogy a kínaiak befektetőként is megjelenjenek, hogy elosztó-logisztikai központot hozzanak létre Magyarországon. Az EU egésze számára is a legnagyobb kereskedelmi és egyre inkább tőkepartnerré is válik Kína, amelynek részesedése a világkereskedelemben a kilencvenes évek végi 5 százalékról mára 13-ra nőtt. Kína fontos, de nehéz piac, amellyel sok probléma van, s az Európai Uniónak is folyamatosan sok a vitája vele. Ne felejtsük ugyanis el, hogy Kína – erős versenyképessége ellenére is – protekcionista lépésekkel védi a piacát, emiatt nem egy vitarendezési eljárást elveszített például az EU-val szemben is. Emellett Peking a fontos nyersanyagok exportját is igyekszik megakadályozni, illetve a politika erőteljes befolyást gyakorol a gazdaságra – nem véletlen, hogy a legtöbb dömpingellenes eljárás vele szembe indult. S ne feledjük, Kína még nem kapta meg a piacgazdasági státust.

Második esély hazánknak

Vizi Balázs, a Tradeland Kft. ügyvezetője

„Déja vu érzésem van: részt vettem a kínai pártfőtitkár 2004-es budapesti látogatásán is, amikor szintén átfogó megállapodáscsomagot írtak alá, amelyből azután nem lett semmi. Ennek számos oka volt: a magyar belpolitikai helyzet, a válság, s az, hogy eltolódtak a prioritások. Most itt a második esély Magyarország számára, melyből több szerintem nem lesz. A térségben mindenki szeretne Kína »kapujává« válni, s mi akkor nyerhetünk, ha meg tudjuk tölteni tartalommal az együttműködési kereteket. E tekintetben is óriási pozitívum, hogy ezúttal konkrétumokról születtek megállapodások, a magyar fél végre meg tudta fogalmazni, mely területek lehetnek a legfontosabbak az együttműködésben. Figyelmeztetésnek is felfogható, amit a Hainan elnök-vezérigazgatója a Magyar Tudományos Akadémián mondott: senki ne higgye, hogy légitársasága a magyar partner aktivitásának köszönhetően van már nyolc éve Magyarországon. Más szóval azt mondta: nem éltünk a korábban adott lehetőségekkel. Most egy 2009-ben újraindított folyamat gyümölcsei értek be, innentől rajtunk, cégeken a sor.” -->