Újabb mentőcsomagot kapnak a görögök, az IMF kiszáll

A hitel európai részét az euróövezeti országok tavaly alapított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközének (EFSF) kötvénykiadásából finanszírozzák majd. A Görögországnak tavaly májusban megítélt első, 110 milliárd eurós mentőkeret európai részét az euróövezeti országok kétoldalú kölcsöneiből állították össze.

A FAZ értesülése szerint ugyanakkor csaknem biztos, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt a Görögországnak szánt pénzügyi segély soron következő - 4 milliárd euróra rúgó - részletének folyósitásában, amely június végén válik esedékessé. 

A német lap szerint az Európai Központi Bankból, az IMF-ből és az Európai Bizottságból álló trojka a vizsgálatai során arra a következtetésre jut, hogy a  12 hónapra szóló folyamatban lévő program finanszírozása nem biztosított, s vélhetően ezért nem fizetné ki az IMF a hitelcsomag esedékessé vált részét.

A FAZ szerint közben az rajzolódik ki, hogy az EU-nek mégis jóvá kell hagynia egy új segélyprogramot Görögország számára, hogy megmentse az országot az államcsődtől. A program újabb hitelfelvételt jelent, amelyben az IMF-nek újfent  részt kellene vállalnia. A program európai részének az EFSF  európai segélyalapon keresztül kellene érkeznie. 

A FAZ szerint a görögországi tényleges pénzpolitikai fejlődésének a vizsgálata az Európai Központi Bank, az IMF és az Európai Bizottság részéről jelenleg a végső fázisában van. A trojka megállapításától függ lnyegében, hogyan történnek a kifizetések a Görögországnak szánt jelenleg érvényes segélyprogramból, és hogy adott esetben új programot kell-e felkinálni.

Idáőközben Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter figyelmeztetett, "katasztrófa" következik be, ha a Görögországnak szánt segélyhitelek folyósítását leállítják. Ennek következménye részben a görög gazdaság "heves és gyors zsugorodása" lenne. A Helsingin Sanomat című finnlapnak nyilatkozva biztosra veszi, hogy a folyamatban lévő tárgyalásokon sikerül megoldást találni.

A Bloomberg ügynökség úgy tudja, az IMF azért tartja vissza a hitelrészletet, mert előbb tudni szeretné, hogyan képzeli az EU Görögország további finanszírozását. Korábbi hírek szerint az IMF garanciát akar az EU-tól Görögország teljes finanszírozási szükségletére a következő tizenkét hónapra.

A tavalyi mentőprogramhoz kapcsolt feltételezések ugyanis nem teljesültek: részint Görögország nem hajtotta végre az összes tervezett deficitcsökkentést, részint már most látni, hogy nem tud visszatérni a nemzetközi tőkepiacra finanszírozásért jövő márciusban, ahogyan az eredeti tervben feltételezték. Államkötvényeinek piaci árfolyama 55 százalékos, irányadó tízéves kormánykötvényének piaci hozama 16,4 százalékos, több mint kétszer akkora, mint tavaly májusban. Az új hitel 2014-ig fedezné Görögország szükségletét.

Az EU pénzügyi biztosa, Olli Rehn mindazonáltal azt mondta a Bloomberg ügynökségnek, hogy bízik benne: néhány napon belül egyetértésre jutnak az IMF-fel az első görög program negyedéves felülvizsgálatának kérdéseiben. Az EU-bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank képviselői ezekben a napokban tárgyalnak Athénban a görög kormány privatizációs és más egyensúlyjavító terveiről, illetve a végrehajtás külső ellenőrzéséről, amely bennfentesek szerint "példátlan" lesz független országok történetében.

Rehn arról is szólt, hogy a görög államadósság "átalakítása lekerült a napirendről", ellenben egy új megállapodáshoz tartozhatna az úgynevezett bécsi kezdeményezés megismétlése. Emlékeztetett arra, hogy amikor az EU és az IMF 2008-09-ben kisegítette Magyarországot, Romániát, Lettországot és Szerbiát, akkor a térségben érdekelt legnagyobb európai bankcsoportok - köztük az UniCredit és a Société Générale - egy bécsi értekezleten önkéntes alapon vállalták, hogy ezeknek az országoknak az adósságait rendre megújítják, azaz lejáratkor új hitelre váltják. Ez a módszer - ellentétben az adósságcsökkentéssel vagy az aktuális lejáratok meghosszabbításával - nemigen rázza meg a piacokat.