IMF: A legszegényebbeket sújtja a Széll Kálmán-terv

„A Széll Kálmán-terv meghirdetése és néhány ehhez kapcsolódó intézkedés 180 fokos fordulatot hozott a kormány gazdaságpolitikájában. Tavaly októberben és idén januárban világosan megfogalmaztuk a kritikáinkat, a 2011-es költségvetés elfogadása előtt nem ugyanúgy gondolkoztunk számos gazdaságpolitikai lépésről” – mondta Irina Ivascsenko a Hírszerzőnek.

„Az azóta beköszöntött változásokat csak üdvözölni tudjuk. Ahogy azt a legújabb jelentésünkben hangsúlyoztuk, a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram iránya és célkitűzései általában nagyon üdvözlendőek, és a legtöbbjük konzisztens a gazdaságpolitikai ajánlásainkkal, amelyeket tavaly, vagy éppen a korábbi időszakokban fogalmaztunk meg. Most már végre szó van strukturális változásokról is. De persze várjuk meg a megvalósítást” – nyilatkozta az IMF magyarországi vezetője.

Mi a konzervatív csoportba tartozunk: idénre 2,6, jövőre 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számolunk, főleg azért, mert a fiskális kiigazítás visszaveti a belföldi keresletet 2012-ben, mielőtt még támogatná a növekedés 3 százalékra történő gyorsulását – értékelte a kormány dinamikus, illetve konzervatív növekedési prognózisát Ivascsenko.

„A javaslatokat előre nem szeretném kommentálni, hiszen egyelőre csak javaslatok, majd meglátjuk, ha már a parlament előtt lesz, végső formájában. De általában azért egyértelmű, hogy a munkaerőpiacnak is a rugalmas bérpolitika tesz jót hosszú távon. Magyarországon a gazdaság helyzete még gyenge, a növekedés szintén, a bérdinamika mérsékelt, a gazdasági szereplőknek arra van szükségük, hogy alkalmazkodni tudjanak a helyzethez - ha bérnyomást tapasztalnak, akkor lehet, hogy leépítésekkel reagálnak majd” – értékelte a kötelező béremelést az IMF delegáltja.

A legfontosabb most minden vállalkozás számára, hogy bővülni tudjon, ehhez pedig a költségei csökkentésére (akár a bérköltségek csökkentésére is) van szükség. Főleg a kis- és közepes vállalkozások esetében, amelyek nem rendelkeznek olyan "felesleggel", amelyet le lehet csökkenteni, és emiatt ők alkotják a leginkább ár- és költségérzékeny szegmenst – mondta Ivascsenko.

Az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadóval (amely 500 milliárdos kiesést jelentett a költségvetésnek) kapcsolatban azt mondta: „Kifejeztük aggodalmunkat tavaly ősszel, hogy az adóváltozások strukturális bevételkiesést fognak okozni, amit kompenzálni kell. Észleltünk olyan kockázatot is, hogy az adóreform esetleg kisebb mértékben élénkíti a fogyasztást, mint azt a kormány várja. Mindegy, ez már megtörtént, az adóreformot végrehajtották, a magasabb jövedelmek adóterhelése csökkent, várjuk meg, hogy hoz-e komolyabb foglalkozásbővülést. Ez a legfontosabb, most előre kell nézni, arra figyelni, miből lehet növekedést produkálni”.

A Széll Kálmán-terv kockázatos aggodalmak közül egyet emelt ki, az intézkedések fenntarthatóságát, mivel éppen a legsérülékenyebb rétegeket érintik”. Miközben teljes mértékben támogatjuk az aktivitási ráta növelésére vonatkozó célt, néhány intézkedés, mint például a jóléti kiadások csökkentése vagy az adóreform, a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti majd. Ez társadalmi feszültségeket kelthet, ami a program megvalósítását is nehezítheti, hiszen ha szociális feszültségek vannak, lehet, hogy a tervezett intézkedéseket is módosítani kell – húzta alá.

„A fő javaslatunk, hogy a jóléti kiadásokat az általános csökkentés helyett célzottabbá kell tenni, például a jövedelem alapján, annak érdekében, hogy a valóban rászorultakat támogassák. Azáltal, hogy elveszünk támogatásokat a magasabb jövedelműektől, akiknek valóban nincs szükségük rá, felszabadulhatnak források egyéb célokra, mint például a rászorultak támogatása, az aktív munkapiaci programok vagy adósságcsökkentés.