Ledermedt az EU a krízisben

Hónapok óta tartó tárgyalások után sem képesek dűlőre jutni az euróövezeti tagállamok vezetői az újabb görög hitelcsomagról és a válság tovaterjedését megakadályozó intézkedésekről. Az óra ketyeg, a piacok egyre idegesebbek – a tét az euró jövője.

Ez a hangulat nem segít bennünket abban, hogy kilábaljunk a válságból. Ha nem születik döntés hamarosan egy újabb, Görögországot megvédő csomagról, és nem tudjuk megvalósítani a mély reformokat, akkor a program el fog bukni.” Ezzel a Financial Times Deutschlandnak tett kijelentéssel küldött tegnap újabb vészjelet Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök az eurózóna tagállamai felé, amelyek vezetői már hónapok óta tárgyalnak eredmény nélkül a helléneknek nyújtandó újabb hitelcsomagról és az euróövezeti válság továbbterjedése megakadályozásához szükséges lépésekről.

Az uniós döntéshozóknak üzent egy római konferencián Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) novemberben hivatalba lépő elnöke is, aki szerint a politikának most már tényleg világos válaszokkal kellene előrukkolnia. „Fel kell ismernünk, hogy a pénzügyi válság menedzselése nem megy simán az eddigi részleges és időleges beavatkozásokkal” – idézte az Irish Times Draghit, aki szerint végre véglegesíteni kellene a politikai célokat, valamint az ahhoz rendelt eszközöket és forrásokat. Sürgette az uniós főnököket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, hozzátéve, hogy a görög hitelcsomagról folytatott nyilvános civakodás „komoly problémát jelent” annak hitelessége szempontjából.

A sorozatos figyelmeztetések ellenére az euróövezeti tagálla-mok vezetői egyelőre sem egymással, sem az Európai Központi Bankkal (EKB) nem képesek közös nevezőre jutni. Németország – Ausztriával, Finnországgal és Hollandiával együtt – továbbra is kitart a mellett, hogy a magánhitelezőket is kérjék valamilyen szintű áldozatvállalásra Görögország szanálása során, ellenkező esetben parlamentjeik nem szavazzák meg az eurózóna adófizetőire újabb terhet rakó második görög hitelcsomagot. Miközben ezt már az IMF is támogatja, addig más tagállamok – az EKB-hoz hasonlóan – továbbra is kötik az ebet a karóhoz.

A németek javaslata „nem jó ötlet” – mondta tegnap a Süddeutsche Zeitungnak Elena Salgado spanyol külügyminiszter. Azt a tervet pedig, hogy legalább részben engedjék csődbe menni a görögöket – a német ötlet gyakorlatilag ez irányba mutat –, egy az egyben lesöpörte az asztalról.

Az EU-n belüli konfliktusok súlyosságát látva nem csoda, hogy előbb vasárnapra, majd jövő hétre tolták ki a válság kezelése érdekében eredetileg péntekre tervezett EU-csúcs időpontját. Amíg ugyanis sem a Görögországot hitelező bankokkal, sem egymással nem tudnak megegyezni a tagállami vezetők – azaz nem képesek a befektetőket megnyugtató döntéseket hozni –, addig nincs értelme csúcsot tartani, ahogy ezt a Berliner Zeitungnak nyilatkozó uniós diplomaták is világossá tették: „Csak egyetlen lövésünk van. Ha az nem talál, akkor jobb nem belegondolni abba, mi jön majd a piacokon.”

Ismét csúcson a svájci frank

Újabb történelmi csúcsra, 233,87 forintra izmosodott tegnap a svájci frank a forinttal szemben az euróövezet jövőjével kapcsolatos piaci félelmek növekedése miatt. Thomas Jordan, a svájci jegybank alelnöke szerint aggódnak a valuta további erősödése láttán, és figyelemmel kísérik az árfolyamot. „Nyilvánvaló, hogy ez minket is érint” – mondta tegnap. A Bloomberg szerint azonban a jegybank alig mutat hajlandóságot a frank gyengítésére, ezért az exportra termelő svájci cégek már maguk próbálnak enyhíteni a károkon. A Lonza Group vegyipari vállalat például ellentételezés nélkül növelte a munkaidőt, a szakszervezetek pedig arról tárgyalnak a cégekkel, hogy azok frank helyett euróban fizessék ki dolgozóikat, vagy az árfolyamváltozásokhoz kössék a béreket. A hírügynökségnek nyilatkozó szakember szerint az erős franknak „brutális hatása van” a kivitelre termelő cégekre – az export adja a svájci GDP mintegy felét.