Az eurózóna vezetői a görög adósságválság kezelésére vonatkozó legújabb tervek keretében már elfogadnák, hogy bizonyos állampapírok esetében Athén leállna a törlesztéssel – értesült a Financial Times. A londoni lap szerint az eurózóna pénzügyminisztereinek tegnap esti ülésén meg is vitatták ezt a lehetőséget. A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen áldozatot kérjenek a görög állampapírral rendelkező magánbefektetőktől (bankok, biztosítók) az újabb, mintegy 100-110 milliárd eurós görög mentőcsomag összeállításánál.
A Financial Times úgy tudja, hogy a francia tervekkel szemben – amelyek a görög államkötvények lejártakor önkéntes alapú futamidő-hosszabbítást (roll-over) irányoztak elő – az eurózóna visszatérne a korábbi német javaslathoz, miszerint a hitelezőknek azonnal, vagyis a lejárat előtt piaci áron vissza kellene adniuk kötvényeik egy részét, majd azt hosszabb lejáratú újabbakra cserélnék (swap).
Míg júniusban a Fitch, addig a Standard & Poor’s hitelminősítő a múlt hét elején közölte, hogy nemcsak a német javaslatot, hanem a görög adósságot finanszírozó magánhitelezők számára kedvezőbb francia tervet is csődeseményként értelmezné. alatt forognak, így a német típusú adósságátstrukturálást nemcsak a hitelminősítők, hanem már az érintett piaci szereplők is csődként értelmeznék – áll az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében.
A csődeseményt lehetővé tévő új tervről szóló tárgyalások azonban még kezdeti fázisban vannak, így a végső egyezség csak nyár végére születhet meg. Amennyiben azonban jóváhagynák a tervet, az jelentős váltás lenne a 18 hónapja tartó euróövezeti válság kezelésében. A valutaunió vezetői ugyanis eddig mereven elzárkóztak olyan megoldásoktól a görög helyzet kezelésében, amelyeket csődeseményként lehetne értelmezni, attól félve, hogy a befektetők majd menekülnek az eurózóna harmadik és negyedik legnagyobb gazdaságának számító Olasz-, illetve Spanyolország kötvényeitől.
Kéretik magukat
Lengyelország addig nem vesz részt az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) ülésén, amíg a valutaunió összes tagállama nem ért egyet a lengyel részvétellel – közölte Jan Rostowski pénzügyminiszter. Az Eurogroup vezetője, Jean-Claude Juncker ugyanis meghívta a soros EU-elnökséget ellátó Lengyelországot az ülésre, azonban több eurózóna-tagállam is aggályait fejezte ki a tervvel szemben. Attól tartanak, hogy a lengyel részvétel precedenst teremthet arra, hogy majd más eurózónán kívüli tagok – főleg Nagy-Britannia – is a részvételt követeljék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.