Simor: Jöhet a kamatcsökkentés, ha…

Simor András egy interjújában jelezte, hogy akkor látna lehetségesnek egy kamatcsökkentést, ha az MNB inflációs előrejelzése célérték alá süllyedő pénzromlási ütemet mutatna a monetáris politika időhorizontján – írják reggeli kommentárjukban a CIB Bank közgazdászai.

A külső és a belső hatások eredőjeként az idei év végére átlagban 3,9 százalék, jövő év végére 3 százalék körüli infláció várható - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Megjegyezte, a 3,9 százalékos infláció Magyarországon nem tűnik magas számnak, hiszen hosszú évek óta nem volt ilyen alacsony a mutató.

A forint árfolyama erős, a belső kereslet gyenge, az infláció pedig nem száll el, illetve külső hatások tartják fentebb – mondta a múlt héten Kondrát Zsolt a Világgazdaság Online-nak. Májusban az infláció 3,9 százalékon alakult, az év első 5 hónapjában pedig 4,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az MKB Bank vezető közgazdásza azt is kiemelte, hogy Görögországgal ugyan lehetnek súlyosabb problémák, mint eddig, de a forint nem ment 270-es árfolyam fölé sem, amikor esély mutatkozott arra, hogy a görögök államcsődöt jelenthetnek.

Két héttel ezelőtt Görögországban a parlament végül elfogadta az 5 éves költségvetési kiigazítási csomagot, azonban komoly kockázatok övezték a szavazás kimenetelét, mert a kormány csekély többségben van. A helyzetet fokozta, hogy a kormánypártban sem mutatkozott teljes egység a szavazás előtt. Ha a görögök elutasították volna a csomagot nem kaphatták volna meg az EU és az IMF hitelének következő részletét, és államcsődöt jelenthettek volna.

A múlt héten a Moody’s Investors Service minősítette le egyszerre négy fokozattal „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába Portugáliát, amely alig hatott az euró/forint árfolyamra. A svájci frank azért került ismét 220 fölé, mert a kockázatkerülés hatására az alpesi deviza erősödött.

„Magyarország külső egyensúlyi pozíciója kedvező: a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat, amely segíti a forintot” – mondta Kondrát Zsolt. Az forint elleni támadás sem lenne logikus, mert a devizatartalékunk nagyon magas – tette hozzá.

Összességében a külső kockázatokon (nyersanyagárak emelkedése és európai adósságválság) kívül a többi az infláció csökkenésének az irányába mutat. Az infláció kilátásokat tekintve jöhetne is a kamatcsökkentés – véli az MKB Bank közgazdásza. Kondrát Zsolt szerint ebben az évben akár 50 bázisponttal is csökkentheti az irányadó kamatszintet az MNB.

Az MNB héttagú Monetáris Tanácsa (MT) egyhangúan szavazott júniusban az alapkamat tartása mellett, egyéb javaslat nem állt a tanács előtt. Az MT tagjai egyetértettek abban, hogy a 6 százalékos kamatszint hozamosabb fenntartásával 2012 végére a középtávú inflációs cél, vagyis 3 százalék alá csökkenthet az infláció.

Az MT tagjai azonban több ponton nem értettek egyet: ilyen volt az infláció horgonyzottsága, valamint a későbbi kamatpálya. „Több tag kifejtette, hogy önmagában a belső folyamatok alapján rövid távon is sor kerülhetne kamatcsökkentésre, de ezt a külső kockázatok nem teszik lehetővé. Más tagok ezzel szemben jelezték, hogy a külső kockázatok realizálódása esetén kamatemelésre is szükség lehet” – áll a múlt héten nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvben.

Az MNB júniusi inflációs jelentésben az áll, hogy az alappálya szerint 2013-ra a 3 százalékos cél alá süllyedhet az infláció, azonban az elemzőstáb jelentősnek találja a lefelé, illetve felfelé mutató kockázatokat egyaránt.