Magyarország is nyertese lehet a Kadhafi-rezsim bukásának

Magyarországnak komoly lehetőségei nyílhatnak az arab tavaszként elhíresült, az észak-afrikai és egyes Öböl-országokon végigsöpört elégedetlenségi hullám után. Ez a véleménye a térséget – üzleti szempontból is – kiválóan ismerő, a Világgazdaság által megszólaltatott szakértőknek. Pados László, a Tesco Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab tagozatának az elnöke, valamint Deés György, a Magyar–Egyiptomi Üzleti Tanács elnöke abban is egyetért, hogy az államnak komoly szerepet kell vállalnia a cégek piacszerzését elősegítendő.

Líbiával és Egyiptommal az élen a régió országainak mindegyike nagyon komoly fejlesztési programok végrehajtása előtt áll – derül ki a nyilatkozók szavaiból. Egy részük – például a kőolajban gazdag Líbia – a helyzet normalizálódása után saját maga is képes lesz finanszírozni a részben már a megmozdulások előtt elkezdett  programokat, mások – a többi között a magyarok számára ugyancsak kiemelten fontos partnerország, Egyiptom – ebben külföldi segélyekre, támogatásra szorulnak. Ezeket – az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett – várhatóan a térségben politikai és gazdasági befolyását növelni szándékozó gazdag olajállamok (Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán) vállalják át, saját alapjaikon keresztül. Ilyen megközelítésben is a legjobb időben látogat – szeptemberben – Szaúd-Arábiába a magyar kormányfő – állítja Miklóssy Ferenc. A tárgyalásokon minden bizonnyal szóba kerülnek olyan konstrukciók is, amelyek magyarokat juttathatnak üzlethez arab országokban.

Emellett a magyar kormánynak az is a feladata, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak a cégek projektjeinek a támogatására: támogatott hitelekre, eximbankos konstrukciókra van szükség. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az arra jogosult országok (mint Egyiptom vagy Jemen) esetében milyen kötött segélyhiteles projekteket lehetne beindítani – derül ki a szavaiból. A legfontosabb, hogy időben kell lépni – ért egyet mind a három szakember. A kormányzatnak azonban itt még nem ér véget a feladata, a (gazdaság)diplomáciai eszközöktől kezdve a cégek informálásán át egészen a kereskedelemfejlesztő és befektetésösztönző háttérintézmények működtetéséig számos még a teendője.

Deés György azt várja, hogy az észak-afrikai térségben hatalomra kerülők a helyzet normalizálódása után is törekedni fognak a jó kapcsolatok fenntartására a magyarokkal. Ezt a hosszú évtizedekre visszamenő kapcsolatoknak és a pozitív tapasztalatoknak tudja be. Pados László ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kedvező vélemény a magyarokról elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, és nem szabad elfeledkezni a fiatalok százmilliós táboráról, amelynek tagjait meg kell nyernünk.

Mind Líbiában, mind Egyiptomban, mind a többi térségbeli országban komoly infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség (beleértve a közútépítést, a vasúti, tömegközlekedési fejlesztéseket, de a lakásépítést is) a munkanélküliség enyhítése, az életszínvonal kikövetelt emelése érdekében. (Egyiptom egyenesen azt tervezi, hogy városok láncolatát hozza létre a Nílus mentén – mondott egy „kirívóan ambiciózus” példát Deés.) Elsősorban helyi állami vállalatok vagy nagy nemzetközi konzorciumok alvállalkozóiként kaphatnak ezekben szerepet a magyarok. Ugyanakkor olyan, kevésbé tőkeigényes projekteket, mint a víztisztítással, szennyvízelvezetéssel kapcsolatos programok megtervezését, kivitelezését önállóan is elnyerhetik magyar kkv-k – vonja meg tapasztalatait Deés György.

2007 decemberében a Mol szándéknyilatkozatot írt alá a Líbiai Befektetési Hatósággal közös olajipari kutatási, feldolgozási és kereskedelmi befektetési lehetőségek kereséséről. A hatóság a líbiai állam által rábízott pénz számára kutat fel magas megtérülésű, fenntartható és diverzifikált bevételi forrást teremtő beruházásokat. A Moltól kapott tájékoztatás szerint azonban ezt a megállapodást nem hosszabbították meg, a társaságnak pedig nincs tevékenysége Líbiában. Az ott zajló események nincsenek hatással a csoport működésére. n BHL

2007 decemberében a Mol szándéknyilatkozatot írt alá a Líbiai Befektetési Hatósággal közös olajipari kutatási, feldolgozási és kereskedelmi befektetési lehetőségek kereséséről. A hatóság a líbiai állam által rábízott pénz számára kutat fel magas megtérülésű, fenntartható és diverzifikált bevételi forrást teremtő beruházásokat. A Moltól kapott tájékoztatás szerint azonban ezt a megállapodást nem hosszabbították meg, a társaságnak pedig nincs tevékenysége Líbiában. Az ott zajló események nincsenek hatással a csoport működésére. n BHL -->