Kissé erősödött a forint árfolyama a jegybank keddi kamattartó döntését követően. Az eurót tizenöt perccel a kamatdöntést követően 290,40 forinton jegyezték a döntést megelőző 291,50 forint körüli jegyzések után. A svájci frank 240,60 forintra gyengült 241,40 forintról, a dollár 211,70 forintra 212,50 forintról, a japán jen 2,7670 forintra 2,7760 forintról.
A jelenlegi piaci helyzet sok tekintetben hasonlít a 2008-2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült. Ezt a forgatókönyvet az elkövetkező hetekben sem zárhatjuk ki – véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. A jelenlegi negatív nemzetközi környezet, az eurózóna válsága hasonló, ha nem nagyobb kockázatot jelent, mint annak idején a Lehman-összeomlás volt, emellett a hazai különutas gazdaságpolitika is plusz kockázati tényező az ország számára.
A múlt héten bejelentett adóemelések miatt az inflációs kilátások is romlottak, és sajnos Magyarországon a gyenge hazai fogyasztás ellenére ezek az árszínvonalat emelő sorozatos „egyszeri” sokkok negatívan érintik a várakozásokat. A hazai monetáris politika így kényelmetlenebb helyzetben van, mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol szintén ÁFA-emelések történtek, azonban a jobb inflációs múlt miatt az ottani jegybankoknak ezekre nem kell feltétlenül reagálniuk. A jelenlegi helyzet alapján tehát úgy néz ki, hogy a gyenge növekedés ellenére az elkövetkező időszakban nagyobb esélyét látjuk a monetáris szigorításnak.
A nemzetközi befektetői környezet romlásának, valamint a kormány végtörlesztési tervének hatására jelentősen gyengült a forint az euróval szemben. Egy hónap alatt a hazai deviza 270 körüli árfolyamról 290-es szintre került, amely bizonyára fejtörést okoz a jegybanknak. A forint gyengülése ellen kamatemeléssel, illetve jegybanki intervencióval védekezhet.
Jelentős többséggel döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamattartás mellett – mondta Simor András a kamatdöntéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón.
Az MNB a kamattartás és a 25 bázispontos emelés közül választotta a kamat változatlanul hagyását, túlnyomó többséggel. 2011-ben továbbra is 3,9 százalékos inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank. A jövő évre azonban magasabb, 3,6 helyett 3,9 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulál a jegybank. Az idei évben 2,7 százalék helyett 1,5 százalékos növekedéssel számol a jegybank, míg jövőre a várakozások szerint az előrejelzés 1,5 százalékos lesz, alacsonyabb a korábban prognosztizáltnál.
Arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e forintgyengülésre az otthonvédelmi akcióterv kapcsán, Simor András elmondta: az ügyfelek egy része meglévő megtakarításból, más része forinthitelből törlesztheti a meglévő jelzáloghitelt. Mindkét eset pótlólagos devizakeresletet jelent a hazai piacon. Ez pedig már jóval az előtörlesztés megkezdése előtt jelentkezhet, a várakozásoknak tehát fontos a szerepe. A végtörlesztés adósságelengedést jelent, a jelen árfolyamok mellett a frankhitelek esetében 25 százalékot.
Mindez forintgyengülést eredményezhet, ugyanakkor a programban csak szűk kör vehet részt. Forinthitellel a számítások szerint csak a frankhitelesek 20 százaléka válthatja majd ki korábbi kölcsönét. A devizahitelesek 11 százaléka 90 nap fölötti, 5 százaléka 30 és 90 nap közötti elmaradásban van. Ez, valamint a többi tényező összesen a devizahitelesek 60 százalékát zárhatja ki a forinthitel felvételének lehetőségéből. Mindennek ellenére is jelentős veszteséget okoz a program a bankszektorban, ez ronthatja a költségvetési kilátásokat.
Az MNB tízpontos javaslatcsomagjából eddig kettőt fogadott el a kormány: a referenciakamatok alkalmazását és a pozitív adóslistát. Ugyanakkor a törvénnyel ellentétben a kormánydöntés után kérte ki a kormány az MNB véleményét, az EKB-nak pedig csak egy napja lett volna az előterjesztés mérlegelésére. "Legalább is furcsa a helyzet" - fogalmazott Simor András.
Az MNB a devizatartalékok terhére kész a végtörlesztéshez szükséges devizamennyiséget a bankok rendelkezésére bocsátani, ennek részleteit később határozzák meg. A jegybank ezzel a piac jövőbeli várakozásait igyekszik mihamarabb megfelelő igénybe terelni. Simor András kiemelte: a devizatartalék-igényt az ország külső adóssága határozza meg. A végtörlesztéssel az adósságállomány csökken, vagyis az ezzel párhuzamosan mérséklődő devizatartalékok nem emelik jelentősen az ország sérthetőségét.
„Ugyan az inflációs kilátások az utóbbi időben javulni látszottak, a kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat, ami azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásokhoz képest a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges” – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.
Úgy látja, az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad. Ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással. „Ugyanakkor az utóbbi időkben erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek” – hangsúlyozta az elemző.
„Mindezek miatt a piaci árazásokban meglevő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak. A következő egy év során így nem számítunk kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve kockázati felárnövekedés esetén lehetséges” – vélekedett. A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartják a TakarékBank elemzői, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.