Izlanddal hasonlította össze Magyarországot a londoni elemző

A Bank of America-Merrill Lynch felzárkózó térségi szakértői elemzésükben úgy vélekednek, hogy bár az MNB "a recesszió növekvő valószínűsége" ellenére ismét kamatemelést fontolgat nem valószínű, hogy jelenleg egy vészkamatemelés segítené elő a helyzet stabilizálódását, sőt esetleg a szándékolttal ellenkező hatással is járna.

Egyes kondíciók miatt "Budapesten is meg kellene szólalniuk a vészcsengőknek, méghozzá hangosan" – vélekednek a BoA elemzői, mert azok nagyban hasonlítanak ahhoz, amelyek a 2009-es izlandi pénzügyi válsághoz vezettek.

Az izlandi válságot alapvetően a gazdaság méretéhez képest túlzottan nagy bankrendszer és a gyenge felügyelet okozta. Ám az is elősegítette, hogy évekig nem volt együttműködés a költségvetési és a pénzügypolitika között, emellett az izlandi jegybank még a válság kirobbanása után is agresszív kamatemelésekkel próbálta megőrizni a helyi valuta stabilitását - idézik fel keddi elemzésükben a londoni piaci elemzők.

A ház szerint a múltban az MNB forintstabilizáló célú kamatemelései "meglehetősen hatékonynak" bizonyultak. Akkoriban azonban a problémák elsősorban hazai eredetűek voltak, és a 2008-ban végrehajtott 3,00 százalékpontos kamatemelést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU 25 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagja követte.

Ezúttal azonban a kondíciók annyira különböznek a korábbiaktól, hogy a kamatemelés nem lenne optimális megoldás - vélekedtek BofA Merrill Lynch Global Research citybeli szakértői.

Az elemzés szerint mivel a magyar gazdaság mindinkább exportfüggővé válik, a forint "bizonyos mértékű gyengesége" még akár "üdvözlendőnek" is tekinthető. Magyarországnak meg kell találnia az egyensúlyt a forintárfolyam-kilengések kordában tartása és annak elősegítése között, hogy a gazdaság az exportra helyezze át a hangsúlyt a hazai keresletről. Mindezek alapján az MNB-nek nem kellene "sietve" kamatot emelnie.

A ház szerint a magyar gazdaságnak kamatemelés helyett most elsősorban arra van szüksége, hogy javuljon az együttműködés a kormány és a jegybank között a pénzügyi stabilitási problémák beszűrődésének korlátozása végett.

A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői szerint emellett szorosabb párbeszédet kellene folytatni az EU-partnerekkel is, tekintettel arra, hogy a magyar piacon euróövezeti bankok dominálnak, és ezek a válság "epicentrumában" vannak. A cég elemzői megjegyzik, hogy ha az euróövezeti jegybank agresszív pénzügypolitikai enyhítésbe kezdene, annak kedvező átszűrődő hatása lenne minden kockázatos befektetési termékre, és ez csökkentené az MNB-re nehezedő nyomást is.

A ház londoni elemzői szerint ha mindemellett létrejönne egy új, elővigyázatossági megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, az enyhítené a költségvetési tervek végrehajtásával kapcsolatos befektetői aggodalmakat, csökkentve egyben a nagyarányú kötvénypiaci tőkekivonás kockázatát is.

A BofA Merrill Lynch Global Research szakértői megjegyzik, hogy a magyar kötvénypiacon kiépült külföldi befektetői tulajdonosi arány jelenleg minden korábbinál magasabb, és ez kiteszi a hazai adósságpiacot - és a forintot - a globális kockázatvállalási készség gyengülésének. A problémát a cég szerint erősíti a magánnyugdíj-rendszer "drámai mértékű" leépítése, és az, hogy a helyi bankoknak korlátozott a kötvényfelvevő kapacitásuk.

Mindent egybevetve a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői közölték, hogy fenntartják központi forgatókönyvüket, amely rövid távon változatlan MNB-alapkamattal számol. A cég szakértői elismerték ugyanakkor annak a lehetőségét is, hogy a kibontakozó euróövezeti fejlemények "rendezetlenné válása" esetén a magyar jegybank végrehajthat egy 0,5-1,00 százalékpontos vészkamatemelést.

A külső kockázati helyzet komolyabb romlása és a forint ezt követő esetleges nagymértékű gyengülése esetére más nagy londoni házak sem zárják ki a rendkívüli MNB-kamatemelést, bár alapesetben nem ez a konszenzusos előrejelzés a Cityben.

A BNP Paribas bankcsoport elemzőinek legutóbbi értékelése szerint a mostani kockázati környezetben "nem lehet határozottan kizárni", hogy az MNB vészkamatemelésre szánja el magát, abban az esetben, ha az euró 300 forint fölé drágul, és "egy ideig ott is marad".

A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - a várható közép-kelet-európai jegybanki kamatpályákról befektetőknek összeállított új előrejelzésében szintén azt jósolta, hogy ha az euró 300 forint fölé drágul, akkor "szinte bizonyossá válna" a kamatemelés.

A Commerzbank befektetőknek Londonban kiadott minapi devizapiaci körképe szerint ha tovább gyengül a forint az euróval és a svájci frankkal szemben, akkor növekedne a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank ismét egyszerre akár 3,00 százalékpontos kamatemelést is végrehajthat a forintgyengülés fékezése végett.