Járai: A nyugdíjállamosítás és a különadók bizonytalanságot okoztak

Magyarország uniós csatlakozása óta folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt van – mutatott rá Járai Zsigmond, aki emiatt nem lát teret a lazításra. A prociklikus (vagyis a válságkor szigorodó) költségvetés viszont a gazdaság számára komoly teher, és a devizaadósság is nagy nehézségeket okoz. A lakosság rég volt olyan pesszimista, mint most, mivel több százezer háztartás adósodott el devizában, miközben a svájci frank erősödik, a lakások ára csökken, ami elbizonytalanítja a lakosságot – hangzott el az előadáson.

Nyugaton, amikor elkezdődött a recesszió, akkor megpróbálták annak hatását költekezéssel enyhíteni. Most az is okozza a válságot, hogy a megnövekedett deficitet vissza kell fogni. Magyarországnak erre nincs lehetősége, egyetlen út maradt, a hiány és az államadósság csökkentése. Olyan világgazdasági környezetben kell ráadásul ezt végrehajtani, ami nem kedvez, mivel csak a lassulás mértéke a kérdés. Ha Németország magára vállalná a bajban lévő országok adósságát, akkor az államadósságuk 150 százalékra emelkedne a mostani 75-ről – vélekedik Járai.

A 2011-es büdzsé kiegyensúlyozására szánt lépések, a magánnyugdíjak államosítása és a különadók a gazdaság más területein elbizonytalanodást okoztak. Ezek az eszközök ráadásul kimerültek. A 2012-es büdzsé tervezete, amelyet a KT-nak megküldött a kormány, az reális, közel áll a mai információk szerint a valósághoz. Az világos, hogy a növekedés nem lesz 4 százalék, azon lehet vitatkozni, hogy 1,5, 1,8, vagy 1,2 százalék lehet. Az MNB előrejelzését az IMF-ével és egy amerikai intézettel szemben nem tartja hitelesnek a Költségvetési Tanács elnöke.

Az infláció az előre jelzettnél magasabb lehet, habár az adóemelések hatását nem tekinti inflációnak csak áremelésnek, mert az infláció az, amikor több pénzt nyomnak a gazdaságba. A Mercedes belépése egyedül 1 százalékos GDP-növekedést, és 3 százalék exportbővülést okoz. Nehéz megbecsülni, hogy a devizahitelek előtörlesztése mennyire fogja vissza a fogyasztást, amivel szemben említette a béremelkedést, összességében tarthatónak ítéli a fogyasztás stagnálására vonatkozó előrejelzést.

A csökkenő állami elosztás nagyon fontos, mert nagy az elvonás, és az újraelosztás. Nagyon lassan fogjuk elérni a régiós szintet, de legalább jó irányba lépünk. Csökken az adósságállomány, nőnek a tartalékok, igaz, hogy idén rendkívül alacsony volt. Az adóelvonás nagyjából stabil lett. Bár vészforgatókönyv nincs, de pozitívum, hogy több szcenárióban készült a büdzsé – mondta el a volt jegybankelnök és pénzügyminiszter.

Mégis jelentős kockázatokat tartalmaz a költségvetés, ezek közül a finanszírozási környezetből származnak a legsúlyosabbak. Vannak belső előkészítetlenségek, nagy mennyiségű bevétel és kiadás nincs jogszabállyal alátámasztva, ugyanez jellemezte az ÁSZ szerint az elmúlt tíz-húsz évben is a folyamatokat – mondta el Járai.

Feltétlenül szükség van a reformok felgyorsítására, ennek bemutatását is sürgetik. A költségvetés makrohatása pozitív lesz, kikerül Magyarország a közvetlen válságövezetből, hacsak nem lesz megint egy Lehmann Brothers-höz hasonló csőd. Biztonságosabbak lehetnek a befektetések, de a kiszámíthatóság hiánya továbbra is jellemzőek. A növekedés felgyorsításához nem tud hozzájárulni az állam, a svájci frank, a romló lakossági bizalom sem tesznek lehetővé gyorsulást. Segítene viszont az EU-források jobb elosztása és a bürokráciacsökkentés – vélekedik a KT-elnök.