Mindenkinek fáj az országmentés

„Nem egy fényes költségvetési pályát rajzol fel” a 2012-es büdzsé pénteken bemutatott első tervezete. Ez a vélemény nem valamelyik ellenzéki politikus szájából hangzott el, a terveket bemutató Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jellemezte így a jövőképet. A kormány legfontosabb célja az, hogy 2011-hez képest jövőre 745 milliárd forintot spóroljanak meg az államkasszának, ebből 300 milliárdot a kiadási, 445 milliárdot pedig a bevételi oldalon.

Az intézkedések közül mindenkit érint az áfa 25-ről 27 százalékra való emelése. Ha a parlamenti többség erre igent mond, az egész Európai Unióban Magyarországon lesz a legmagasabb a forgalmi adó. A kedvezményes, 5 és 18 százalékos kulcsok maradnak, és Matolcsy szerint az ezekbe tartozó termékek köre sem fog jelentősen változni. A mostani tervek szerint a két százalékpontos adóemelésből mintegy 150 milliárd forint folyhat be az államkasszába, ebből finanszíroznák az „előre láthatón túli kockázatokat”.

Ami a jövedelemadó-szabályok változását illeti, az „országmentő csomag” nettó 140 ezres fizetés alatt nagy érvágás. A minimálbéren foglalkoztatottak nettó bérük hatodát elveszítenék az adó- és járulékváltozások miatt, ha a kere-setük változatlan marad. Az áfaemelés ráadásul a fogyasztói árakban is megjelenik, így a bér vásárlóértéke még inkább romlik. Nem beszélve az üzemanyagárakról: a gázolaj árát az egy hete bejelentett jövedékiadó-változás 13, az áfaemelés további 6 forinttal emelheti meg januártól, így szinte biztosra vehető a 400 forint feletti literenkénti ár.

A legkevesebbet keresők számára a legnagyobb veszteség a személyijövedelemadó-rendszer átalakítása lesz. Most a bruttó bér 1,27-szorosa után kell adózni, az adókulcs 16 százalék, de a levont adóból bizonyos jövedelemhatárig jár a legfeljebb havi 12 100 forintos adójóváírás. Jövőre megszűnik az adójóváírás, a félszuperbruttó – csak a bruttó bér után kell adózni.

A számítások szerint most egy minimálbéres havi 60 600 forintot kap kézhez. Ha jövőre nem változik a minimálbér, csak az szja-rendszer változása miatt a nettó fizetése 51 870 forint lesz. Havi bruttó 100 ezer forintból ma 74 280-at visz haza a munkavállaló, jövőre ennél 7780 forinttal maradna kevesebb.

Ma 210 ezer forint a bruttó átlagbér. Ebből 138 174 marad nettóban. Jövőre ugyanekkora bruttó bér mellett 1476 forinttal több marad, vagyis az átlagbér alattiak rosszabbul járnak az szja változtatásával, az átlagbér felettiek jobban, és minél magasabb a kereset, annál nagyobb a haszon. Az egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése mindenkit roszszul érint, a minimálbéren foglalkoztatottak további 780 forinttal kapnak kevesebbet, az átlagbérek szintjén negatívba fordul a közteherváltozások mérlege, mert a járulékemelés 2100 forintot vesz ki a zsebekből, ez meghaladja az szja-változással nyert 1476 forintot. Megoldást legfeljebb az a nyáron elfogadott törvény jelenthet, amely a jövő év elején lép hatályba, és arról szól, hogy az a cég, amelyik nem emeli meg annyival a bruttó béreket a dolgozóinak legalább kétharmadánál, hogy a nettó bérük ne csökkenjen, munkaügyi vizsgálatra számíthat, valamint elesik az állami támogatásoktól és nem vehet részt a közbeszerzésekben.

A kiadási oldallal kapcsolatos tervek egyelőre homályosak. Az [origo] azon értesülését, amely szerint 30 ezer embert bocsátanának el a közszférából, Matolcsy nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. Csupán saját minisztériumából hozott példát: az NGM 66 ezer dolgozójából 5200-tól válhatnak meg. Lapunk számítása szerint a harmincezer fős elbocsátás – átlagbérrel kalkulálva, figyelembe véve az adók és járulékok kiesését – legfeljebb 100 milliárdos megtakarítást jelenthet az államnak. Matolcsy anynyit mondott el, hogy 250 milliárd forintot szeretnének spórolni az állami szervek hatékonyságának javításán, a további 50 milliárd pedig „egyéb tételekből” jönne ki.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője számára viszont csalódás, hogy a költségvetési konszolidációban túlsúlyban vannak a bevétel-, ezen belül is az adóemelések. Bátrabb előrelépést kíván a kiadások csökkentésében.

Neil Shearing, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza „meglehetősen konzervatívnak” nevezte az 1,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedési várakozást.

A 4cast nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég szerint a tervezett kiadáscsökkentésről és bevételnövelésről, valamint a költségvetési tartalékképzésről „nagyon tisztes számok” hangzottak el, azonban további részletek szükségesek ahhoz, hogy a tervek meggyőzzék a piacokat.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője számára viszont csalódás, hogy a költségvetési konszolidációban túlsúlyban vannak a bevétel-, ezen belül is az adóemelések. Bátrabb előrelépést kíván a kiadások csökkentésében.

Neil Shearing, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza „meglehetősen konzervatívnak” nevezte az 1,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedési várakozást.

A 4cast nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég szerint a tervezett kiadáscsökkentésről és bevételnövelésről, valamint a költségvetési tartalékképzésről „nagyon tisztes számok” hangzottak el, azonban további részletek szükségesek ahhoz, hogy a tervek meggyőzzék a piacokat. -->