Nem győztek a héják az MNB-ben

A központi bank kilencedik hónapja nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz. A kockázatok ugyan eltolódtak a szigorítás irányába, amelyet jól lejez, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen már nem volt egység a tanácsban a kamatszint kapcsán.

A gazdaság növekedése moderált maradhat (mind az EU-ban, mind Magyarországon), egyes elemzői vélemények szerint recesszióba is kerülhet a magyar gazdaság 2012-ben, amely nem indokol szigorítást.

Az infláció szintje szeptemberben 3,6 százalékon alakult, a maginfláció pedig 3 százalékos lett. Az inflációs kockázatok szempontjából továbbra sem várható a kamat emelése; és egyelőre a forint gyengülése sem okozott inflációs nyomást.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője úgy látja: a piacon van egy kis mértékű spekuláció egy meglepetés lépésre, így amennyiben Simor András nem utal kamatemelésre, enyhe kiábrándulás gyengítheti a forintot.

Karsai Péter, a Commerzbank elemzője szerint abban az esetben, ha az eurózónában nem tudnak megállapodni a tagországok a válság kezeléséről, illetve Magyarországot leminősítik, akkor rendkívüli kamatemeléshez is nyúlhat a jegybank.

Az elmúlt időszakban felerősödtek a pénzügyi stabilitási kockázatok a végtörlesztéssel kapcsolatos aggodalmak miatt, azonban egyelőre a kivárás mellett döntött a jegybank.

A kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosult a korábbi várakozásokhoz képest, ami azt is jelenti, hogy a 3%-os inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges. Az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a kamatdöntés után kiadott elemzésében. Úgy látja, ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással.

„A felfelé mutató inflációs kockázatokat némileg növelheti a minimálbér jelentős emelése, amennyiben a munkaadók a megnövekedett költségeket igyekeznek áthárítani, ami szintén figyelmet érdemel. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek” – hangsúlyozza az elemző.

Mindezek miatt a piaci árazásokban meglevő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak, sőt mérséklet kamatemelési árazások is megjelentek a következő 3-6 hónapos horizonton. A következő egy év során így nem számítunk kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve kockázati felárnövekedés esetén lehetséges – írta Suppan.

„A legvalószínűbbnek az alapkamat 6%-os szinten tartását tartjuk, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek. A Monetáris Tanácsban feltehetően ismét megvitatták a kamatemelés lehetőségét”, tette hozzá.

„A legnagyobb veszélyforrást továbbra is az európai adósságválság kezelésben látjuk, a német álláspont várható győzelme véleményünk szerint nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira. Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált” – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Úgy látja, Magyarország ebből a szempontból különösen  sérülékeny, hiszen a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet. „A sérülékenységünket fokozza, hogy esély van arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi hitelminősítők leminősítik hazánkat, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne” – tette hozzá.

Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet, de a Budapest Alapkezelő szakértői szerint jelenleg ez jelenti a kisebb problémát.

„A feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak, bár Törökország esetében már látunk arra utaló jeleket, hogy csupán devizapiaci intervenciókkal tartósan nem kezelhető a helyzet” – vélekedett.

Hozzátette: hazánk esetében a devizapiaci intervenció lehetősége a rögzített árfolyamon történő előtörlesztés, és az elkövetkező év során devizában lejáró nagyarányú államadósságunk miatt korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat.

Lassú növekedés, kiváró álláspont

A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése, és a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Rövidtávon egyes kormányzati intézkedések és a gyengülő árfolyam áremelő hatásúak, ugyanakkor a gyenge keresleti környezetben a költségsokkok kifutásával és az indirektadó-emelések hatásának lecsengésével az infláció mérséklődése várható. A dezinfláció mértéke és időbeli lefutása az inflációt érő számos egyidejű hatás miatt bizonytalan.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban jelentősen romlottak a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A háztartások elhúzódó mérlegkiigazítása, a bizonytalan jövedelemkilátások, valamint a tovább szigorodó hitelkörnyezet miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. A jövő évben várható nagymértékű költségvetési kiigazítás is fékezi a belföldi kereslet növekedését.

A bizonytalan gazdasági környezetben a hitelfeltételek szigorodása és a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik, amihez a gyengébb bevétel mellett a minimálbér-emelés következtében növekvő bérköltség és a veszteség-leírási szabályok szigorítása is hozzájárul. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások és az uniós fejlesztési források felhasználása csak részben ellensúlyoznak. A szolgáltató szektorban a jelentős kihasználatlan kapacitások miatt nem várható a beruházások élénkülése. A lakossági beruházás az idei év végén elérheti mélypontját, ám azt követően is csupán stagnálásra lehet számítani.

A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurozóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és csak nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztése is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindezen folyamatok a hitelkínálati korlátok további szigorodását eredményezhetik – áll a Monetáris Tanács közleményében.

A globális növekedés lassulása, az európai perifériális országok adósságának fenntarthatósági problémái, valamint a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlenebb külső környezetet vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafogja. A külső kereslet lassulása ellenére a következő két évben továbbra is az export jelenti majd a visszafogott hazai növekedés támaszát – véli az MNB.

Az elmúlt hónapban kockázati feláraink magasan maradtak, amit elsősorban a romló globális növekedési kilátások és az eurozóna elhúzódó adósságválsága miatt csökkenő nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság okozott. A kockázati megítélés szempontjából számottevő bizonytalansági tényezőt jelent a bankrendszer tőkepufferének mérséklődése a lakossági deviza alapú jelzáloghitelek rögzített árfolyamon történő visszafizetése miatt. A Monetáris Tanács üdvözli a Kormány elkötelezettségét a 2012-es 2,5 százalékos költségvetési hiánycél mellett, ami megvalósulása esetén javíthatja Magyarország kockázati megítélését – fűzik hozzá.

A romló konjunkturális kilátások keresleti oldalról a dezinfláció irányába mutatnak. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések átmenetileg számottevően növelik a fogyasztóiár-indexet. Bár a gyengébb árfolyam és a tervezett minimálbér-emelés inflációs nyomást eredményezhet, a költségsokkok kifutásával és az indirektadó-emelések hatásának lecsengésével már az alacsony keresletoldali inflációs hatások lehetnek meghatározóak az éves árindex alakulásában. A dezinfláció mértéke és időbeli lefutása az inflációt érő számos egyidejű hatás miatt bizonytalan. Ezért a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel fogja követni az esetleges tovagyűrűző hatások megjelenését és a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.

A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az infláció alakulását és a pénzügyi piaci folyamatokat övező kockázatok kiváró álláspontot indokolnak a kamatpolitikában, így a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött.