A minimálbér sem csodaszer

Alan Manning, a London School of Economics (LSE) munkaerőpiaci szakértje felveti a kérdést: "Miért érdeklődnek a németek annyira a brit minimálbér iránt? Miután a hét végén ismertté váltak a CDU tervei az általános minimálbér bevezetésére, a téma hirtelen a gazdaságpolitikai napirend kiemelt helyére került. A brit modell számít Németország lehetséges mintaképének. A tapasztalatok szerint a londoni megoldás ugyan nem járt radikális munkahelycsökkenéssel, viszont nem is javított érdemben a keveset keresők helyzetén. Hatékonysága szűk határok között érvényesül - írja a FAZ.

A minimálbér bevezetésénél nehéz megtalálni a megfelelő szintet - ismeri el Manning. Helyesebb alacsony szinten kezdeni és megfigyelni, hogyan alakulnak a hatásai a foglalkoztatásra." Amennyiben a minimálbér nem vezet munkahelyek megszűnéséhez, azt később fokozatosan emelni lehet. Nagy-Britanniában 12 évvel ezelőtt a bérek alsó határa 3,60 font volt óránként, ez 4,25 font a mai átváltási árfolyam szerint. Ez a nagy-britanniai közepes jövedelem 46 százalékának felel meg. Azóta a minimálbér erősebben növekedett, mint az általános árszint és az átlagos órabér. Az október 1-jei állapot szerint 2,5 százalékkal emelték, 6,08 fontra. Kereken egymillió brit polgár profitál ebből.

A minimálbér összegét az alacsony bérrel foglalkozó bizottság ajánlására állapítják meg, amelynek tagjai többek között a munkaadók, szakszervezetek képviselői. De a drága Londonban a minimálbér csak nehezen fedezi a megélhetést. A városi közigazgatás számításai szerint minden tizedik munkavállaló jövedelme Londonban az állam által definiált szegénységi küszöb alatt van. A londoni főpolgármester, Boris Johnson minden évben egyszer kiszámíttatja, mennyinek kellene lennie a fizetésnek ahhoz, hogy az érintetteket a szegénységi küszöb fölé hozzák fel. Ez jelenleg 8,30 font, egyharmaddal több a törvény által meghatározott minimálbérnél.