Bod Péter Ákos: Megdőlt, hogy az IMF kellemetlen ügyfél

A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára szerint válság idején a szokványos és nem szokványos lépések egyébként is összekeverednek. Vannak ugyanakkor kiváló elméleti döntések, amelyek apparátus hiányában nem megvalósíthatók. Az előrelátás időhorizontja pedig hónapokra szűkülhet be, ilyen esetben a szabályalapú döntéshozás, a modellezés megbukik, gyors cselekedésre van szükség. Ez szükség szerint rosszabb, de még mindig sokkal jobb, mint a nem döntés. A magyar kárpótlás is hasonló volt, nem szokványos, de gyors lebonyolítás volt, ezért utólag a hibáival együtt is elfogadható.

A fejlett országokban rúgták fel elsőként a szokványos intézkedéseket. Ilyen volt, hogy a jegybank direkt hiteleket nyújt az államnak vagy állami vállalatoknak. A harmadik világban és a felzárkózó piacokon óvatosabbak a jegybankok, sokkal kevesebb példa van nem szokványos eszközök alkalmazására. Bankadót sok gazdaságban vezettek például be, és a maga módján mindegyik innovatív volt, bár a mértékek is nagyban különböznek.

Bírálta is az új eszközöket Bod Péter Ákos, bár azt kiemelte, hogy korrekcióra érett helyzetet örökölt a kormány. Az az alapfeltevés, hogy az adócsökkentés „berúgja a gazdaság motorját”, klasszikus kínálati felvetés, de általában nem működik. A pénzzel történő élénkítéssel is szoktak próbálkozni, illetve az állami aktivitás növelésére is vannak példák, főként a fejlődő gazdaságokban.

A hazai intézkedések előkészítettsége nem volt megfelelő, sokszor alkotmányba vagy nemzetközi szerződésekbe ütköztek. Szociális hatásokkal sem számoltak, sokszor igazságtalan volt a lépés, mint a végtörlesztés, amely nem volt kidolgozva. Ezzel nem az a probléma, hogy nem szokványos, hanem, hogy nem elég végiggondolt. Bizonyos lépések egymás hatását oltották ki, például a végtörlesztés nyilvánvalóan fékezi a gazdaságot. Az a feltételezés, hogy a Valutaalap „kellemetlen ügyfél”, ezért a piachoz kell fordulni, ugyancsak megdőlt. A piacok még rövidebb távon gondolkodnak, még nehezebben kezelhetők és „nincs lakcímük” – ecsetelte Bod Péter Ákos.

A mostani helyzetben a költségvetési keretek nem fognak javulni. A tőkepiaci finanszírozás feszes marad, emellett végremehet egy deleveraging a háztartásban, és megkezdődhet a megtakarítások emelkedése, ami biztosíthat pluszforrást. A vállalati szektorban komoly modernizáció ment végbe, ez is segíthet a kilábalásban. A pesszimista szcenárió szerint kérdéses, hogy a társadalom képes-e meghozni a szükséges áldozatokat. Az oktatási és egészségügyi rendszer fizetőssé válásával új helyzet adódik, amit nem biztos, hogy elfogadnak.