Ismét 50 bázisponttal emelt kamatot a jegybank

Az elmúlt hónapban egyre több jel mutatott arra, hogy a központi bank tovább szigorítja a kondíciókat. Az euróövezet szuverén adósságválsága nem oldódott meg, a belső kockázatok felerősödése pedig arra késztette a jegybankot, hogy lépéseket tegyen a pénzügyi stabilitás védelme érdekében.

Az inflációs és béradatok önmagukban a kamat emelésének irányába mutattak. A fogyasztói árak 4,3 százalékkal növekedtek novemberben, amely meghaladta az elemzői várakozásokat, az átlagkereset is a várt felett növekedett. Az inflációs kilátásokat pedig ronthatja a gyenge forint (tartósan 300 feletti euró/forint).

A kamatdöntés után néhány perccel közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium: „A kamatemelés azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést, szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal.”

„Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét biztosító állama legyen. Ezért konzultált a nemzetgazdasági miniszter korábban már Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, hasonlóan a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank, a Bank of Englandhez hasonlóan” – írja a gazdasági tárca.

A Tanács jelentős többséggel fogadta el az 50 bázispontos kamatemelésre vonatkozó javaslatot – mondta el Simor András , a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miután a Monetáris Tanács mai ülésén 50 bázisponttal, 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.Simor András kiemelte: amennyiben a kockázatok nőnek, további kamatemelésre kerülhet sor, a jegybank jelenlegi prognózisa szerint 2012-ben 5 százalékos, 2013-ban 2,6 százalékos éves átlagos infláció alakul majd ki. Jövőre 0,1 százalékos, 2013-ban 1,6 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedést vár a jegybank, az alappálya szerint a jegybank az elkövetkező negyedévben "némileg tovább szigorítja" a monetáris kondíciókat.

Az NGM kritikus közleményével kapcsolatos kérdésre válaszolva az MNB elnöke elmondta: aki a közleményt fogalmazta és jóváhagyta, az nincs tisztában a jegybanki függetlenséggel, amellyel összegyeztethetetlen, hogy a kormány az MNB döntését a kormány kritizálja. A dolog pikantériája az, hogy a közleményt 14.01 perckor készítették, miközben a hírügynökségek többsége csak később adott hírt a kamatemelésre. Nem lehet, hogy a kormánytagok hangsúlyozzák a jegybanki függetlenséget, majd mégis ezzel ellentétesen cselekszenek. Ezt nem csak ő, hanem az EU és az IMF is látja - szögezte le Simor.

Simor András leszögezte: nem kommentálja José Manuel Barrosónak Orbán Viktorhoz írt levelét. Ha azonban a jegybanktörvényt a kormány a tervezett sebességgel átnyomja a parlamenten, azzal a kabinet hazardírozik Magyarország hitelességével. Örömmel fogadta az MNB, hogy a gazdasági bizottság ülésén sok kérdésben hasznos módosítást fogadtak el, amelyek az MNB és az EKB több kifogásait orvosolják.

De a legjelentősebb kérdésekben még nem történt előrelépés: ezek a jegybanki alelnökök száma, a Monetáris Tanács tagjainak száma és az alelnökök kinevezésének rendje. Semmi szükség harmadik alelnökre - szögezte le Simor, így nem is érti, hogy a törvényhozó az intézmény vezetőjének megkérdezése nélkül miért feltételezi, hogy harmadik alelnökre lenne szükség. Felmerül, hogy a törvényhozó így befolyásálná a döntéshozatalt. Ugyanez érvényes az alelnököknek a tervezett,  miniszterelnök által történő kijelölésére.

A múlt hónapban szintén 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre a jegybank. A közleményben akkor azt olvashattuk, hogy: „a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, ami a magyar államadósság Moody’s által történt leminősítése után ismét romlott. Ebben a helyzetben a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Bankszövetség között.”

Utóbbi kérdésben megállapodás született. Ugyanakkor a devizahitelesek mentőcsomagja 1 milliárd eurónyit emészthet fel a devizatartalékból. Ennek kapcsán a jegybank közölte, további elköteleződést – a 90 napon túli adósok hiteleinek forintra konvertálásához szükséges deviza rendelkezésre bocsátását - az MNB akkor és csak akkor tud vállalni, ha a kormány hivatalos és határozott ígéretet tesz az így felhasznált devizatartalék visszapótlására. Ennek egyik lehetséges forrása lehet a tárgyalás előtt álló IMF-EU hitelkeret. Ilyen kormányzati ígérettel ugyanakkor a jegybank jelenleg nem rendelkezik.

A Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás lehetősége (egy hitelkeretről) viszont távolabb került a múlt hónaphoz képest. Az dolog érdekessége, hogy az EU (és az IMF) éppen az új jegybanktörvény miatt szakította meg az előkészítő tárgyalásokat Magyarországgal.

Amennyiben a tárgyalások elhúzódnak, illetve a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek álláspontja nem közeledik, akkor az MNB további lépéseket tehet, ugyanis a viharos időkben Magyarországnak nem lesz védőhálója.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere kiemelte: „Az elmúlt hónap során  kisebb mértékű konszolidációt tapasztalhattunk: erősödött a forint, mérséklődött a CDS felárunk, szűkültek a bázis swapok,  így véleményünk szerint indokolható lett volna egy kisebb mértékű emelés. Igaz ugyan, hogy az elmúlt hetek mérsékelt piaci javulása ellenére fordulatról egyáltalán nem beszélhetünk, azonban a hazai recessziós kilátások tükrében a jegybank részéről talán érdemesebb lett volna megvárni az EU-val és az IMF-el folyatatott tárgyalások kimenetelét.”