Handelsblatt: Magyarország elsüllyedt az államadósságában

A FAZ gazdasági rovatában Magyarország nem második Görögország címmel jelent meg bécsi keltezésű beszámoló. Michaela Seiser cikkíró hangsúlyozta: Magyarország esetleges fizetésképtelensége már nem tabutéma, ugyanakkor a magyar és a görög helyzet merőben különböző, hiszen a magyar gazdaság a külföldi közvetlen tőkebefektetések révén versenyképessé vált, a két ország összehasonlítása ezért nem indokolt.

A Die Zeit című német hetilap Budapesti selejtáru címmel számolt be a magyar gazdaság helyzetéről. Christian Tenbrock és Clas Tatje cikkükben kiemelték: "Magyarország gazdaságilag szükséghelyzetben van, politikailag pedig annyira elszigetelt helyzetbe került, mint még soha". Kifejtették: "az Orbán-féle gazdaságpolitikának kezdetben voltak esélyei a sikerre", de a "gazdasági nirvánába vezető központi szer", az egykulcsos személyi jövedelemadó nem eredményezte a várt hatást, a gazdaság felpörgését.

Ugyanakkor az államháztartást hosszabb távon kiegyensúlyozó szerkezeti reformok elmaradtak. Megállapították, hogy a jegybankra vonatkozó törvénnyel "Orbán valószínűleg túl messze ment", hiszen az IMF bizonyára a jogszabály módosításától teszi függővé, hogy egyáltalán hajlandó-e tárgyalni Magyarország esetleges támogatásáról, "és az eddig igen elnézőnek bizonyult EU is elveszíteni látszik a türelmét". 

A Die Welt című konzervatív lap a gazdasági rovatában Magyarország a veszteségzónába rántja a BayernLB-t címmel számolt be a bajorországi társaság helyzetéről. Andrea Rexer frankfurti keltezésű írásában azt emelte ki, hogy a bajor adófizetők további terhekre számíthatnak a tartományi bank miatt, amely érintett a végtörlesztés és a bankadó által.

A Die Welt idézi Gerd Häuslert, a BayernLB igazgatóságának elnökét, aki a lapnak elmondta: "Meglepő, hogy milyen csekély a politikai ellenállás Európában vagy az IMF-nél a magyar kormány önkényes eljárásmódjával szemben. A magyar kormány a devizahiteleknél mégiscsak beleavatkozik magánszerződésekbe egy harmadik fél kárára, és külföldről Magyarországra irányuló tartós vagyontranszfert kényszerít ki bármiféle jogalap és az érintettekkel való egyeztetés nélkül. Az így okozott kár a mi esetünkben a bajor adófizetőt éri, aki nem tud mit tenni" az ügyben. A témával foglalkozott a Handelsblatt és a FTD is.

Az FTD Draghi a szerződések szellemének megsértését rója fel Magyarországnak címmel ismertette az Európai Központi Bank álláspontját a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. Wolfgang Proissl idézte Mario Draghi EKB-elnököt, aki csütörtökön mély aggodalmának adott hangot a jogszabállyal kapcsolatban és kifejtette: nem egyeztethető össze az uniós szerződések szellemével, ha nyomást gyakorolnak jegybanki döntéshozó testületekre.

A Handelsblatt külön írt a forint és a lengyel zloty árfolyamának várható alakulásáról Magyar forint: az erős leértékelődés után fölfelé indulhat el címmel. A rövid összeállítás szerint "Magyarország elsüllyedt az államadósságában", ugyanakkor amennyiben megmarad a folyó fizetési mérleg többlete és marad a magas kamatszínvonal is, akkor a két tényező együtthatásaként megnyílhat a forint erősödése felé vezető út.

A konzervatív Die Presse az IMF- és EU-tárgyalásokkal összefüggésben beszámolt arról, hogy a jövő csütörtökön Bécsben Maria Fekter osztrák pénzügyminiszterrel és Ewald Nowotny jegybankelnökkel is találkozik Fellegi Tamás. Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet a lapnak hangsúlyozta, hogy megbeszélésekről és nem tárgyalásokról van szó. A találkozó témáit illetően az osztrák fél hallgatásba burkolózik - írta a Die Presse munkatársa, Michael Laczynski. A lap szerint "Fellegi vélhetően megértést kér majd", illetve a látogatás ténye azt is jelzi, hogy Budapest megpróbálja helyreállítani a bankokat sújtó terhek miatt megrongálódott osztrák-magyar kapcsolatokat.

    A Format című gazdasági hetilap Időzített bomba Magyarország című cikkében azt írta, Orbán Viktor "a tűzzel játszik", "abszurd törvényekkel borzolja a befektetők, az EU és az IMF kedélyeit". A szerzők, Miriam Koch és Martina Bachler szerint Orbán Viktor miniszterelnök "csökönyös" politikája politikailag elszigetelte Európában Magyarországot és most félő, hogy gazdaságilag a szakadékba rántja. A baj megoldható lenne, ha Orbán beadja a derekát és enged a nemzetközi bírálatoknak. "Ha a magyar időzített bomba valóban felrobbanna, annak hatásait mindenekelőtt Ausztria érezné, a szoros gazdasági kapcsolatok miatt" - állt a cikkben. Josef Christl közgazdász a Formatnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Magyarország tetemes problémát okoz az ott jelenlévő bankoknak. A cikk szerint a biztosítókat kevésbé érintik a magyarországi nehézségek, de sok más osztrák vállalat "rendkívül kritikusan figyeli" a fejleményeket. A lap kitért arra is, hogy a Raiffeisen elemzői szerint Magyarország nem hasonlítható Görögországhoz. A magyar államadósság a hazai össztermék (GDP) 82 százaléka, a görögországinak a fele, emellett a magyar gazdaság versenyképes. Christl szerint "a gondot a miniszterelnök jelenti". A közgazdász szerint gazdasági szempontból az államcsőd teljes felsülés lenne, ezért úgy véli, hogy a kormány be fogja adni a derekát. "De közgazdász vagyok, nem pszichológus" - tette hozzá.