Simor: Ingyenmunka volt és most is van

A monetáris tanács nem változtatott a 7 százalékos jegybanki alapkamaton, így maradt az Európai Unió legmagasabb kamatszintje Magyarországon. Közgazdászok megosztottak a kamat további pályáját illetően. Néhány elemző azt várja, hogy év végéig nem változik a kamat, mások szerint 6,5 százalékig csökkenhet az irányadó ráta.

25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat is a Monetáris Tanács asztalára került, a jegybank szakértői túlnyomó többséggel döntöttek a kamattartás mellett – mondta el sajtótájékoztatóján Simor András, az MNB elnöke. A 2012-től életbelépő indirekt adóemelések és a forint gyengülése hosszabb ideig cél feletti inflációt okoz, de az idei évben elérhető az inflációs cél. A vártnál magasabb pénzromlás részben az üzemanyagáraknak, részben a cégeknek az áfaemelésre adott reakciójának tudható be. A következő hónapokban dőlhet el, hogy a vállalatok által kezdeményezett áremelések hogyan hatnak majd, de a  keresleti oldalon nem látszik javulás, így a márciusban megjelenő inflációs jelentés adhat iránymutatást a következő időszakra.

A kibocsátás idén és 2013-ban is elmarad a potenciális szinttől, dezinflációs hatást okozva, miközben a munkanélküliség 10 százalék felett marad . A negyedik negyedéves GDP növekedés ugyan kedvezőbb a vártnál, de a részletes adatok döntik majd el márciusban, mi állt ennek hátterében. A kockázati tényezők az IMF-EU megállapodás nagyobb valószínűségéből adódóan javultak.

Kérdésre válaszolva Simor András elmondta: eddig még nem kapott választ a kormánytól az előző héten a fizetésével kapcsolatos felajánlására, de "az MNB elnökének az a dolga, hogy türelmesen várjon". Hozzátette: már korábban világossá tette, hogy hajlandó lemondani a fizetéséről, amennyiben a kormány megnyugtatóan rendezi a jogvitát az EU és a magyar kormány között a jegybanki dolgozók ügyében. A bértömeg több mint egyharmadával csökkent egy húsz százalékos leépítéssel, az MNB tehát mintaszerű gazdálkodást folytat. Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök jól tette, hogy a kereskedelmi banki szektort tekintette etalonnak a fizetések szempontjából.

Arra a kérdésre, miből fog megélni, ha valóban 1 forint lesz a fizetése és ebben segít-e a Ciprusról hazahozott vagyona, Simor András úgy válaszolt: sokat dolgozott az elmúlt években és nem szégyelli a keresetét. A Ciprusról hazahozott pénzeket pedig egy magyar befektetési alapban helyezte el, ahogyan ezt már 2009-ben elmondta. Hozzátette: a "nincs ingyenebéd" kifejezés közgazdasági kategória, ami azt jelenti, hogy ha a kormány egy csoportnak valamit ad, annak meg kell fizetni az árát. Ingyenmunka viszont korábban is volt és most is van. Mint a HírTV kérdésére válaszolva elmondta, átultani lehet egy 1 forintot, még ha 1 forintos nincs is, így ezt a kérdést is meg tudják oldani.

Háttér

A kamat pályáját nagymértékben befolyásolja az, hogy a kormányzat mikor tud megállapodni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Gyors megállapodás esetén akár el is kezdődhetne a kamat csökkentése, amennyiben az euróövezet adósságválságával kapcsolatos aggodalmak nem mélyülnek el, és az infláció alakulása nem veszélyezteti a 3 százalékos cél elérését középtávon. Ha elhúzónak a tárgyalások, akkor a monetáris tanács várhatóan csak később tud kamatcsökkentési ciklusba kezdeni. A megállapodás hiánya esetén – amelyet nem várnak az elemzők – viszont kamatemelésekre lehet számítani.

Emlékezetes, januárban nagyon szoros volt a szavazás. Elemzők 50 bázispontos szigorítást vártak, azonban a jegybank nem emelte a kamatot. A négy külső a kamat tartására szavazott, míg Simor András elnök és a két alelnök az 50 bázispontos emelést támogatta.

Mit gondolnak az elemzők?

A döntés szempontjából továbbra is hazánk kockázati megítélése a legfontosabb tényező, ebből a szempontból pedig pozitív fejlemény volt, hogy a forint euróval szembeni árfolyama az elmúlt hetekben a 290-es szint környékén stabilizálódott, illetve hogy folytatódott a magyar CDS-ek csökkenése is – írja kommentárjában Pintér András, a Budapest Alapkezelő elemzője. A görög tárgyalások elhúzódása ellenére változatlanul támogató a nemzetközi környezet is, amit a feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás is tükröz. Bár az EU-IMF párossal folytatott tárgyalások kapcsán a kormány részéről januárban bekövetkezett jelentős kommunikációs fordulatot követően sok újabb konkrétumot nem ismerhettünk meg, a mostani döntés azt tükrözi, hogy a Monetáris Tanács többsége továbbra is a tárgyalások relatíve gyors és zökkenőmentes lezáródására – és ezzel párhuzamosan az ország kockázati megítélésében bekövetkezett javulás tartósságára – számít.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, így kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év közepétől pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik. Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, különösen, hogy a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik.