A Handelsblattban Orbán Viktor befektetőkeresőben címmel jelent meg beszámoló a Német Gazdasági Klubban tartott csütörtöki kormányfői előadásról. A szerző kifejtette: a miniszterelnök számára "rendkívül fontos" volt a "fellépés", hiszen mindig is a német cégek voltak a legnagyobb befektetők az országban, amely jelenleg nehéz helyzetben van. A csütörtöki eseményen Orbán verbális "cirógatásban" részesítette a német vállalkozókat, akik ugyancsak tartózkodtak a bírálatoktól - írta Menzel.
A francia katolikus La Croix szerint a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó brüsszeli indítvány tovább rontotta "a tekintélyelvű félresiklással vádolt" Magyarország imázsát, "az Európai Unió rossz tanulója" szerepet osztották Budapestre. A lap szerint egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselő elismerte: annak ellenére, hogy az újabb figyelmeztetés és a túlzott deficiteljárás két különböző ügy, "minden nyomásgyakorlási módszer elfogadható ahhoz, hogy megálljt parancsoljon a tekintélyelvű félresiklásnak".
Fischer Ádám karmesterrel, a Magyar Állami Operaház volt főzeneigazgatójával a magyar politikai helyzetről készített terjedelmes interjút a La Libre Belgique belga napilap. A művész egyebek között annak az aggodalmának adott hangot, hogy Magyarországon nő az antiszemitizmus, valamint a romákkal és külföldiekkel szembeni intolerancia, a nacionalizmus pedig "ostoba és veszélyes módon" kerül előtérbe. Úgy vélte, a helyzet tartós problémát okozhat az EU számára, ha nem kezeli megfelelően. A lap felidézte az Új Színház vezetésének kinevezése körüli bírálatokat is.
A Der Standard osztrák lapban Magyarország nem szegény áldozat című jegyzetében Thomas Mayer úgy fogalmazott, hogy Budapest a "nemzeti populista kormányok lényegéhez tartozó" módon a legitim kritikára "általános gyanúsítással" válaszol. Nem állja meg a helyét a "közvetlen összehasonlítás" sem az EB fellépése és a 2000-ben az akkori osztrák kormány ellen alkalmazott szankciók között - írta a lap, visszautalva Prőhle Gergelynek az osztrák ZiB2 híradónak adott nyilatkozatára, amelyben az államtitkár-helyettes arra emlékeztetett, amikor Ausztriát "nem helyénvalóan" megbüntették. Az összehasonlítás tévesen azt a benyomást keltheti, hogy Orbán "autokratikus politikája és a demokrácia megsértése" elleni kritikának csupán vétlen áldozata - írta.
"A 14 uniós tagállam +diplomáciai intézkedései+ az FPÖ kormányzati részvétele ellen a kormányok akciója volt". "Másrészt inkább jelképes gesztus - azért is, mert az akkor érvényes EU-szerződés nem tartalmazott konkrét intézkedéseket". Az EU azóta "tanult", világos szabályokat hozott az alapvető jogok, költségvetési szabályok megsértése esetére. "Orbán nem az EU szegény áldozata. Csak - ahogy szocialista elődei - rossz politikát folytat" - írta.
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap interjút közölt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral, aki kifejtette: érthetetlennek találja, hogy "újra kitört a nemzetközi hisztéria" Magyarország ügyében. Nem nevezi ezt "összeesküvésnek", hanem "hógolyó-effektusként" jellemzi, melyet ez esetben "egy apró félreértés ... vagy hazugság" végtelen ismétlése okozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországról és az egész térségről régi sztereotípiákat ismétel a világ, melyek "az elfogultsággal vegyülve összességében hamis képet alkotnak". Ezért fontosnak tartja, hogy "a Nyugat végre felfogja Közép-Európa sajátosságait", azaz a kommunizmus máig létező hagyatékának problémáit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.