Európa gazdasága szabadesésben zuhan

Ugyan a problémák lajstroma egyre terebélyesedik, Jakobsen szerint az alábbi gondok a legfontosabbak.

Spanyolország – A kormány rossz lapokkal pókerezett, és rajtavesztett. Erre a válságra a zsigeri reakció nyilván az lesz, hogy a „rossz bankokat” az európai pénzügyi stabilitási eszköz finanszírozásával megmentik (ezúttal azonban a léha spanyol magatartást dorgálandó kemény feltételek mellett). Tegnap a mértékadó 10 éves spanyol államkötvény hozama 6 százalékon zárt, holott kevesebb, mint két héttel ezelőtt a hozamszint 4,5 százalék körül állt. A spanyol kormány azóta bújócskázik, és még Brüsszel támogatását is eljátszotta.

Francia elnökválasztás – Nicolas Sarkozyról mostanában rossz hírek járnak, és úgy tűnik, április 22. után még rosszabbra fordul a dolga, mert ellenfele a „Mitterand-kártyát” kijátszva a Franciaország dicsőséges európai korszaka témát igyekszik megismételni. Sarkozy közvélemény-kutatáson elért eredményei ugyan javulnak, de a május 6-i második fordulót alapul véve még mindig mintegy 10 százalékpont a lemaradása.

Rossz gazdasági eredmények - Már az első negyedévi, a tökéletes vihar témáját feldolgozó kitekintésünkben is utaltunk rá, hogy a gazdasági realitásokkal végül mindig szembesülni kell, mert a helytelen, makroszinten hibát hibára halmozó politikai intézkedések a mikro szinten érvényesülő kiszorító gazdasági hatás mellett a szavazókat és a befektetőket is inkább hiú reményekkel kecsegtetik az eltökélt reformok helyett, hasonlóan ahhoz, amit Thatcher kapott az Egyesült Királyságban.
Európa gazdasága szabadesésben zuhan, hathengeres motorjából mára már csupán kettő működik. Az ázsiai (főként kínai) adatok alapján a szükségesnél kisebb lehetőség marad a kötelező tartalékráta csökkentésére és a piac kedve szerint alakuló általánosan laza monetáris politikára.

A távozó kínai elit új „nyíltsága” nem erőt, hanem gyengeséget sugall. Az ingatlanbuborék kipukkadásának kínai harmadik felvonása (az első és a második felvonás helyszíne Európában és az USA-ban volt) a belső dinamika széthullásáról szól. A legutóbbi felmérések szerint a kínai lakóingatlanok ára és forgalma 15-25 százalékkal esett vissza.
A politikai eszközök hiánya - A lassabb növekedés és a piacok visszaesése folytán nőtt az újabb mennyiségi enyhítés esélye, amely formáját tekintve akár kasztrált is lehet. Ettől függetlenül tény, hogy:

1. A Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) erőteljesen megosztott, még annál is jobban, mint amit a likviditást szorgalmazók általában el szoktak fogadni.

2. Igazi hatást elérni csakis hatalmas összeggel lehet – a Federal Reserve (Fed) mérlege több mint 3 billió dollárral bővült, ezért a hatásos beavatkozáshoz legalább még 1 billió kinyomtatására/megvásárlására lenne szükség. Ez pedig valószerűtlen!
Kapunk mennyiségi enyhítést, de csak annyit, amennyi a „játszma” folytatásához okvetlenül szükséges, a valódi hatáshoz viszont kevés.

Ez annyit tesz, hogy Ben Bernanke elnök és a Fed maradék része majd igyekszik nyájasan beadni a piacnak, hogy a Fed többre is képes. A tudományos dolgozatok egyértelműen kimutatják, hogy az előzetesen (a megvalósítás előtt) említett mennyiségi enyhítés a nettó hatás 75 százalékával egyenlő.

Ezután csak az folytatódhat, ami eddig is jellemző volt:

• Alulfinanszírozott kormányok finanszírozzák a tőkehiányos bankokat és viszont.
• A gazdaság látszatra, érzületre, színre-szagra „japánosodik”, azaz évtizedeken át folyik a pénznyomtatás, alacsony a növekedés, és elmaradnak a reformok.
• Nincs reform, csak keményebb szigor („jólétbe takarékoskodjuk magunkat”).

2011 decemberében még csak aggódtam – írja a Saxo Bank vezető közgazdásza –, most azonban már rettegek, mert a politikai döntéshozóknak nem maradt más eszköze, mint a beszéd és a színlelés, és élni fognak vele. Hiába sürget az idő, mást nem kapunk, csak újabb adag olcsó pénzt, és pont ez az oka annak, hogy immár a harmadik vagy negyedik hullámban bukdácsolunk lefelé.

A hét hátralévő részében a piac fedezetlen eladásoktól terhesen várja az újabb mennyiségi enyhítést, de végső soron azt kockáztatjuk, hogy kialakult csúcsok mellett ismétlődnek meg 2010 és 2011 kereskedési motívumai - az egyetlen különbség az lesz, hogy mostanra már mindent kipróbáltunk, és valamit újra megélni olyan, mintha nem is történne semmi.