A magyar pénz- és tőkepiac nehéz hónapokat élt meg

2012 tavaszára némileg javultak a konjunktúrális kilátások a világgazdaságban, a gazdasági növekedés feltételei azonban továbbra is nagyon törékenyek. Az USA-ban az első negyedévben mind a GDP, mind a foglalkoztatás nem várt mértékben nőtt, a belső kereslet lett a növekedés hajtóereje, és várhatóan az év egészében fennmarad a növekedési lendület. A már régóta a globális növekedés motorját alkotó BRICS-országokban azonban 2012 elején is tovább lassult a GDP bővülése, és a bizalmi indexek sem jeleznek pozitív fordulatot az üzleti hangulat alakulásában.

Ugyan az európai adósságválság kezelésében sikeres lépések történtek a tél folyamán (a magánbefektetőkkel megszületett megállapodás az államkötvénycseréről, második görög mentőcsomag, ill. az Európai Központi Bank sikeres likviditási akciói), az eurózóna gazdasága 2011 utolsó negyedévében ismét recesszióba fordult, s várhatóan idén az év egészében folytatódik a régió GDP-jének szűkülése – állapítják meg tavaszi elemzésükben a Magyar Fejlesztési Bank közgazdászai. A növekedés feltételei Európában ugyanis továbbra is igen gyengék: mind a magán-, mind a kormányzati szektorok adóssága nagyon magas, s mindkét szektorban folyik az adósságleépítés.

A görög válság lezárására tett kísérletek (a magánbefektetőkkel megszületett megállapodás az államkötvénycseréről, második görög mentőcsomag) és az EKB két lépésben mintegy 1000 milliárd eurónyi likviditásnövelő csomagja megnyugtatta a pénz- és tőkepiacokat, így a tavasz elejére jelentősen nőtt a kockázati étvágy. Javult a nemzetközi befektetői hangulat, erősödni tudott az euró. A görög (és részben a francia) választási eredmények azonban véget vetettek ennek az áldott állapotnak, az euró jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok ismét kiújultak, s ez újra jelentős volatilitást vitt a pénz- és tőkepiaci folyamatokba. 

Mindez súlyosan érintette Magyarországot is, bár a késő őszi és téli leminősítések óta a magyar eszközárak mozgása nemcsak a regionális trendektől, hanem még a nemzetközi kockázatvállalási hangulat alakulásától is elszakadt. A magyar pénz- és tőkepiac nehéz hónapokat élt meg ez év elején, rekordokat döntő forintárfolyammal, egekbe szökő állampapír hozamokkal. A piacok regenerálódását, a múlt év végi árfolyam- és hosszú hozamszintekre való visszatérést az Európai Bizottság azon április végi döntése tette lehetővé, hogy megkezdődhetnek Magyarországgal az ősz óta halogatott hiteltárgyalások.

Nem javultak, sőt romlottak a magyar növekedési kilátások tavaly őszhöz képest. A nemzetközi kereskedelem és növekedés lassulása, valamint az európai gazdaság visszaesése, párosulva a bizonytalan nemzetközi pénzügyi folyamatokkal és az ország kedvezőtlen befektetői megítélésével, súlyosan rontotta az exportra épülő magyar gazdaság működési feltételeit. Mindezek következtében megáll a magyar GDP bővülése 2012-ben: a növekedéshez továbbra is egyedül a nettó export járul hozzá, azonban a kivitel dinamikája a külső konjunktúra lefékeződése miatt tovább lassulhat, ennek negatív hatását az amúgy is alacsony hazai kereslet importigényének csökkenése némileg ellensúlyozhatja.

A GDP alakulását így stagnálás-közeli szinten, -0,5 és 0,5 százalék között várjuk, attól függően, hogy a külső konjunktúra milyen mértékben gyengül, illetve, hogy a háztartások fogyasztásában az eddigi  stagnálás folytatódik vagy csökkenés kezdődik. A munkaerőpiacon idén még nem várható fordulat, mivel az újonnan bejelentett munkahelyek már 80 százaléka támogatott, a munkanélküliségi ráta a jelenlegi majdnem rekordszinthez (11,7 százalék) képest legfeljebb kissé csökkenhet. Az infláció 5 százalék fölött ragad, tekintve a magas kőolaj- és nyersanyagárakat, s az év során bevezetett illetve az év közben kivetni tervezett indirekt adókat.

2012-ben is tovább folytatódik a mérlegkiigazítás a magyar gazdaságban. Ennek azonban súlyos ára van, mivel alapvetően továbbra is a hazai gazdaság stagnálására vezethető vissza: a rekordokat döntő folyó fizetési mérleg-többlet a lakosság és a vállalati szektor visszafogott (import) keresletének is köszönhető, ami a beruházások elhalasztásából fakadóan a nem pénzügyi vállalatok tartós nettó megtakarítói pozíciójában is visszatükröződik. Ez utóbbit a bankok alacsony hitelezési hajlandósága is erősíti, amiben idén nem várható javulás.

A 2012-re kitűzött 2,5 százalék GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesíthetőségét bizonytalanná tette, hogy március végéig az egész évre tervezett hiány 93,4 százaléka teljesült, de az áprilisban bejelentett Széll Kálmán-terv 2.0-ben közölt további kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések esetén a deficitet mind 2012-ben, mind 2013-ban a tervezett szintre lehet nyomni.