ÁSZ: elmaradt az EU-finanszírozású kormányzati beruházások többlethatása

Domokos László annak az ÁSZ-vizsgálatnak az eredményéről tájékoztatta ma délelőtt a sajtó munkatársait, amely a 2007 és 2010 között uniós finanszírozással végrehajtott, kormányzati döntésen alapuló beruházásokat vette szemügyre. Ilyen projektekre 2010 végéig közel 2100 milliárd forintot – a 2007-2013-as periódusban rendelkezésre álló mintegy 8000 milliárd 27 százalékát – kötöttek le szerződéssel 345 projektre.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy bár alapvetően szabályosan valósították meg a projekteket, ugyanakkor mindez előkészítetlenül, kapkodva történt, és nem vették figyelembe az egyes beruházások gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. 

Az elnök szerint ez az eredménytelenség az oka annak, hogy a beruházások többlethatása nem jelentkezett, s a gazdasági növekedés is épp az előző negyedévben fordult mínuszba.    

Az ÁSZ vizsgálatának eredményeiről szóló jelentés megállapítja: a forrás-felhasználás gyorsítása érdekében előre nem rögzítették e jellemzően nagy összegű fejlesztésekre fordítható arányt. A kedvezményezettek, a közszféra intézményei azonban nem voltak felkészülve a gyors forrás-felhasználásra. Az alkalmazott kiválasztási eljárást jellemezte, hogy az ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása 100-900 napot, átlagosan egy és egy negyedévet vett igénybe. Voltak projektek, amelyekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni (például OMSZ mentésre-légimentésre irányuló projekt).

A kormányzati szintű döntéshozatal ugyan megfelelt a vonatkozó szabályozásnak, de a kiemelt projektek negyedét kitevő 4-5 számjegyű közutak (például településeket összekötő, országos mellékúthálózat) esetében nem volt hatékony és szakmailag, műszaki, területi, regionális szempontból indokolt - véli az ÁSZ.

A jelentés rámutat a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló, az ágazati és a területei terveket átfogó középtávú fejlesztési terv hiányára. Nemzeti szintű középtávú terv hiányában a projektekre javaslatot tevők különböző uniós és hazai előírásokra, a projektek országos és regionális jelentőségére hivatkoztak, miközben az igények megalapozása és az azokhoz szükséges források hozzávetőleges nagysága nem volt ismert országos szinten – szól a jelentés.

Az előkészítési hiányosságok, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, szabálytalanságok, forráshiány nehezítették a projektek megvalósítását. A már megvalósult, ellenőrzött 18 projekten (30,6 Mrd Ft) túlmenően, további 18-at (334,2 Mrd Ft) terveztek befejezni 2011 végéig, de ezek megvalósítása késik (fél évvel, vagy akár több évvel). Közel az eredeti befejezési határidőhöz a 334,2 Mrd Ft-ból 161,6 Mrd Ft-ot (48%) fizettek ki a kedvezményezettek számára.

Az ellenőrzött, 18 megvalósult projektből kettő intézményi működtetési célokat szolgált, a többi 16 felzárkóztatási, növekedési és foglalkoztatási célú projektből 12 (75%) eredményes volt (a tervezett támogatásból, a kitűzött célokat némi időbeni késedelemmel teljesítették). Ezek között volt: négy közút felújítás (59 km), egy csomópontépítés (1,2 km), a Nyíregyházi állatpark, a Hajdúszoboszló Aqua-Palace élményfürdő fejlesztése, a Budapest szíve program, a HM Állami Egészségügyi Központ eszközbeszerzése, valamint egy képzési program. Stabil, távlati elképzelések hiányában 4 projekt keretében (25%), 4,3 Mrd Ft támogatással elkészített képzési módszertani anyagok, koncepciók még nem hasznosultak. Ez a közszféra későbbi koncepciójától, igényétől függ.

A projektek megvalósítását (időigényét, uniós forrás-felhasználását) negatívan befolyásolta, hogy a kedvezményezettek minden harmadik projektet (18 megvalósult projektből 6-ot) szabálytalanságokkal együtt valósítottak meg.  Kiemelendő, hogy minisztériumi, önkormányzati és egyéb, költségvetésből gazdálkodó szervezetek követtek el szabálytalanságot (közbeszerzési előírások megsértése, hibás teljesítésigazolás, a támogatóval nem megfelelő együttműködés).