Eldőlt: a nyugdíjkasszák pénzben és állampapírban adják vissza a vagyont

A fideszes Selmeczi Gabriella kezdeményezésére kivételes sürgős eljárással, 253 kormánypárti igen szavazattal, 16 ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadott rendelkezések szerint a magánpénztáraknak a követeléseket október 12-ig kell teljesíteniük.

A magánpénztárak május 31-ével kötelesek a visszalépő pénztártagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és szeptember végéig a követeléseket állampapírba vagy pénzbe helyezni. Előírás, hogy a követelésnek legalább akkora részét állampapírban kell továbbadniuk, amekkora a visszalépő tagok portfóliójában az állampapírok aránya május végén. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján az állami adósságcsökkentő alap tulajdonába kerülnek.

Pénz átadását arra az esetre írja elő a törvény, ha a tag portfóliójában lévő eszközt a meghatározott határidőig nem lehet állampapírra váltani és így átadni az államnak.

A fideszes képviselő, nyugdíjvédelmi megbízott indoklása szerint a módosítással elkerülhetővé válik, hogy az eszközérték-változásból adódódó kockázatokat és az esetleges veszteséget az adósságcsökkentő alap, így közvetetten az állam viselje, mint az a tavalyi visszalépésekkor történt. Emlékeztetett arra, hogy a most elfogadott megoldást alkalmazta 2009-ben a szocialista kormány is, amikor lehetővé tette, hogy az 52 éven felüliek visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe.

A parlament a gazdasági stabilitási törvény decemberi elfogadásával döntött úgy, hogy megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék pedig az állami nyugdíjkasszába kerül.

Egyúttal újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Ők március végéig kezdeményezhették visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a tagságát tavaly fenntartó 102 ezer pénztártag közül 23 ezren döntöttek a visszalépés mellett. A visszalépő tagok becsült vagyonának összege 65 milliárd forint.

A Ház most másodszor alkalmazta a kivételes sürgős tárgyalási rendet, amely lehetőséget ad arra, hogy két nap alatt fogadjanak el jogszabályokat, ülésszakonként hatot. A törvénymódosítás a kihirdetés utáni napon hatályba lép.

A Raiffeisen Bank közgazdászai a törvényjavaslat megismerése után úgy vélekedtek, hogy „Selmeczi Gabriella implicit elismerte, az állam ugyanúgy óriási veszteségeket szenvedhet a nyugdíjvagyonon, mint a pénztárak”.

A Raiffeisen elemzői szerint a Fideszes politikus törvényjavaslata az idei potenciális veszteségeket azzal szeretné elhárítani, hogy a visszalépők vagyonát állampapírban és pénzben kéri az állam.