Délután minden eldől – Megszólal Matolcsy

Ma délután kettőkor ismerteti Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő a jövő évi költségvetés tervezetét. A bejelentések nem tét nélküliek: kiderül, hogy a kormány figyelembe vette-e a Költségvetési Tanács aggodalmait.

A testület hétfőn közölte a hozzájuk eljuttatott büdzsétervezet kapcsán, hogy alternatív makrogazdasági prognózis elkészítését várja a kormánytól, túl optimistának találja ugyanis a kabinet várakozásait a jövő évi GDP-növekedésről. A tanács véleménye szerint a költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el.

Ugyanakkor a nemzetközi környezetben vannak olyan tényezők - írja a KT - , például az eurózóna válságjelenségei, amelyek lefelé mutató kockázatot jelentenek, és bekövetkezésük jóval gyengébb pályát eredményezhet. Ez alapvetően kihathat a költségvetés bevételi és kiadási oldalának teljesülésére is. Ahhoz, hogy a kormányzati jóslatok teljesüljenek, ahhoz az kell, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban meghirdetett intézkedések maradéktalanul megvalósuljanak, a konjunkturális kockázatok nyomán „az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán” - közölte a KT.

A tanács felhívta a figyelmet arra is, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb. Mindez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül negatívan hat vissza a hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői közlése szerint a tárca megkapta a Költségvetési Tanács véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéről. A menetrend szerint a javaslattervezetet a kormány tegnap tárgyalta újra, de nem tudni, átdolgozták-e.  A 2013-as költségvetési törvényjavaslat keretszámait május közepe óta ismerjük: a terv 1,6 százalékos GDP-növekedéssel, 4,2 százalékos átlagos inflációval, 8,8 százalékos export- és 8 százalékos importbővüléssel és 299,40 forintos átlagos euróárfolyammal számol, a GDP-arányos hiányt 2,2 százalékban jelölte meg. Azt, hogy a büdzsé a szokásosnál korábban készül el, azt Orbán Viktor kormányfő az európai gazdaság kiszámíthatatlanságával indokolta.

Lapunknak korábban Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője azt mondta, helyes, ha a kormány a költségvetési stratégiát időben elkezdi tervezni, de emiatt borítékolható, hogy az idő előrehaladtával számos ponton változtatni kell a terveken. Szerinte sokkal fontosabb, hogy hajlandó lesz-e a kabinet lejjebb szállítani a keretet adó növekedési mutatókat, a tervezet ugyanis csak így válhat hitelessé. A bizalmat ugyanakkor nem konzervatív fiskális célkitűzésekkel, hanem konkrét intézkedésekkel lehet csak erősíteni. Ha megint unortodox, torzító jellegű lépések jönnek, akkor a hitelesség menthetetlenül elvész. Könnyen megragadható lehetőségek viszont már nincsenek, így félő, hogy a kormány nem változtat az irányvonalon – figyelmeztetett.

A mai tájékoztató után egyébként még sok minden változhat. Ezt jelzi többek között a „földadóról”, azaz a spekulációs céllal, illetve a kormányzati birtokszándékokkal ellentétes földszerzésekre kivetett fizetési kötelezettségről szóló adok-kapok. A vidékfejlesztési tárca vitaanyagát a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk megkeresésére „nem kormányzati álláspontnak” nevezte. Még az idén várhatók tehát belső összetűzések az ügyben, ugyanakkor a jövő évi büdzsének nem mindegy, hogy létrehoznak-e egy új – a koncepció alapján nagyságrendileg egyébként egyelőre becsülhetetlen – adót vagy sem. Ugyanígy megváltoztathatja az elvileg kész költségvetést az évi 200 milliárdos nagyságrendű bevételt jelentő eva átalakítása – erről szintén nem tudni még semmit –, továbbá több más tétel is. Nem világos például, hogy mi lesz a minimálbérrel vagy az élőmunka terheivel. Orbán Viktor kormányfő a nyilatkozatok szerint előbbit emelni, utóbbit csökkenteni akarja. A legutóbbi minimálbéremelés miatti elbocsátások költségvetési hatását – kisebb szja-bevétel, nagyobb szociális kiadás – szakértők évi tízmilliárdos nagyságrendre becsülték, míg egy öt százalékpontos esetleges járulékcsökkentés 300 milliárdos kiesést jelenthet a büdzsének. Mindeközben az NGM a pályakezdők minimálbérének csökkentését szorgalmazza, vagyis még nem kristályosodott ki a végleges terv 2013-ra.

Május 22–23. Kétoldalú egyeztetések a keretszámokról és a normaszövegről.

Május 24. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalta az előterjesztést.

Május 30. A kormány első olvasatban tárgyalta a javaslatot.

Május 31. A javaslatot átadták az ÁSZ-nak és a KT-nak.

Június 11. A KT elküldi a kormánynak a törvényjavaslatról szóló véleményt.

Június 13. A kormány második olvasatban is megtárgyalja a javaslatot.

Június 15. A javaslatot benyújtják az Országgyűlésnek.

Forrás: NGM

Május 22–23. Kétoldalú egyeztetések a keretszámokról és a normaszövegről.

Május 24. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalta az előterjesztést.

Május 30. A kormány első olvasatban tárgyalta a javaslatot.

Május 31. A javaslatot átadták az ÁSZ-nak és a KT-nak.

Június 11. A KT elküldi a kormánynak a törvényjavaslatról szóló véleményt.

Június 13. A kormány második olvasatban is megtárgyalja a javaslatot.

Június 15. A javaslatot benyújtják az Országgyűlésnek.

Forrás: NGM -->