Történelmi nap lehet július 5-e
A Bloomberg által megkérdezett 62 elemző közül 46-an valószínűsítenek 25 bázispontos csökkentést, öten fél százalékpontos vágásra, 11-en pedig tartásra számítanak. Az ugyan kérdéses, hogy az alapkamat csökkentése elegendő lesz-e az eurózóna-beli gazdaságból kifogyó lendület pótlásához, így egyre többen teszik fel a kérdést: vajon milyen lépések várhatók akkor, amikor a konvencionális eszközök már nem elegendőek.
„Legyünk őszinték: egy kamatvágás önmagában nem vet véget a recessziónak, ahhoz sokkal többre lenne szükség” – idézi a Bloomberg Julian Callowt, a Barclays Capital egyik vezető közgazdászát. Hasonlóan vélekedik Jens Sondergaard, a Nomura International vezető közgazdásza is, aki szerint a kamatvágás inkább jelzés a gazdaság számára, amely megerősíti a hitet, miszerint Frankfurtban nem nézik tétlenül az eurózóna problémáit. Christina Lagarde IMF-vezér egy interjúban amellett érvelt, hogy a kamatvágás helyett a nemkonvencionális monetáris politikai eszközöket – így például a kötvényvásárlást – kellene erősíteni Európában is.
Hiányzik a lendület
Problémában nincs hiány. Az eurózóna kompozit beszerzési menedzser indexe a májusi 46,0 után júniusban 46,4-re emelkedett ugyan, de a feldolgozóipar és a szolgáltatószektor együttes növekedési ütemét számszerűsítő – és mint ilyen, rendre jó GDP-indikátornak bizonyuló – mutató a második negyedév egészét 50 alatt, a zsugorodást jelző tartományban töltötte. Ez arra utal, hogy a közös pénzt használó blokk gazdasága a második negyedévben 0,3 százalékkal zsugorodhatott a január-márciusi időszakhoz képest – összhangban az Európai Bizottság legfrissebb prognózisával.
Időközben Spanyolországgal immár ötre emelkedett azoknak az eurózóna-tagoknak a száma, amelyek uniós segítségért folyamodtak. A lejáró adósságok piaci finanszírozása nem csak Spanyolországban, de Olaszországban is egyre nagyobb gondot jelent – igaz, az elmúlt napok aukcióin a hozamok valamelyest csökkentek. A 10 éves spanyol államkötvények hozama a június 28-i 6,94 százalékról 6,25 százalékra, az ugyanilyen lejáratú olasz papíroké 6,19 százalékról 5,63 százalékra csökkent.
Európa következik
A világ jegybankjai az elmúlt hetekben sorra jelentették be a különböző típusú lazításokat, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak.
A Fed a gyakorlatilag zéró (0-0,25 százalékos) irányadó kamatot már nemigen tudta csökkenteni, viszont – mint azt június 20-án bejelentették – meghosszabbította az Operation Twist nevű kötvénycsereprogramot. Ennek keretében hosszú lejáratú kötvényeket vásárol és – ugyanakkora értékben – rövid lejáratú papírokat dob a piacra. A cél a hozamok és a hitelkamatok csökkentése, amiben sikerült is eredményeket elérni: az elmúlt 10 hónapban a 10 éves kincstárjegyek hozama közel 0,35 százalékponttal, az átlagos jelzáloghitel-kamat pedig közel 0,4 százalékponttal csökkent.
A Bank of England, amely szintén csütörtökön tartja kamatdöntő ülését, a várakozások szerint a kötvényvásárlás-előirányzat emelését (50 milliárd fonttal, 375 milliárd fontra) jelenti be. A Bank of England a vállalati hitelezést is bátorítja: a kereskedelmi bankok különlegesen kedvező feltételekkel kapnak jegybanki hitelt, amennyiben abból a vállalatoknak nyújtanak hiteleket.
A világ számos jegybankja döntött júniusban az alapkamat csökkentése mellett. Kína, Ausztrália, Csehország, Kazahsztán, Vietnám és Izrael jegybankja egyaránt az irányadó ráta csökkentését jelentette be az elmúlt hónapban.
Hogyan hatna a kamatcsökkentés a hitelezésre?
Egy európai kamatcsökkentés az európai kereskedelmi bankok számára komoly megtakarítást jelenthetne. Az EKB az LTRO (Longer Term Refinancing Operations) keretében összesen több mint 1000 milliárd euró hitelt nyújtott európai bankoknak, amelynek kamata az időszakra számított átlagos alapkamat. A Société Générale elemzői szerint egy 50 bázispontos kamatvágás eredményeként a bankszektor terhei mintegy 5 milliárd euróval csökkennének.
A jegybanki hitelkamat csökkenése a reálgazdaságban is a kamatok csökkentéséhez vezetne, ami talán lendületet adna a hitelezésnek is. Igaz, ahhoz olyan projektek is kellenének, amelyeket a bankok is finanszírozásra érdemesnek – és kevésbé kockázatosnak – ítélnek. Ilyenből nincs sok: azok a vállalatok, amelyek megengedhetik maguknak a nagyberuházásokat, általában megoldják önerőből – vagy válogathatnak a banki hitelajánlatok között. Ha lenne mire, akkor feltehetően lenne miből: a kereskedelmi bankok jelenleg minden nap közel 800 milliárd eurót parkoltatnak az EKB-nál. Az érem másik oldala, hogy a kamatszint csökkenése a banki profitokra is negatív hatást gyakorol, ami éppen a hitelezés további visszafogásához vezethet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.