Adósságleírás - Mit nyelethet le Lagarde Merkellel?
Az még nem tisztázott, hogy ezen belül pontosan ki viselné az ebből származó veszteségeket. Egyes elképzelések szerint az Európai Központi Banknak (EKB) és a nemzeti jegybankoknak kellene beleegyezniük abba, hogy a portfóliójukban lévő görög államkötvények értékét tekintve mintegy harminc százalékát Athén soha nem fogja kifizetni. Egy másik terv szerint azon euróövezeti kormányoknak kellene veszteségeket leírniuk, amelyek 2010 tavaszától nyújtottak segítséget a helléneknek bilaterális kölcsönök formájában annak érdekében, hogy az eurózóna-tagállam megőrizze fizetőképességét.
A valutaalap természetesen nem szimpla önzetlenségből próbál enyhíteni a görögök terhein: enélkül ugyanis Athén félelmeik szerint kénytelen lenne csődöt jelenteni, tehát minden hitelező, így maga az IMF is jelentős mínuszokat szenvedhetne el. Washington az elmúlt években mintegy 33 milliárd eurót kölcsönzött a dél-európai országnak, amelynek 2013 második fél évében kellene megkezdenie a törlesztést a szervezet felé.
Az euróövezet állami hitelezőinek kasszához kérésével tehát – úgy tűnik – az IMF elsősorban saját magát próbálná menteni. A Financial Times Deutschland szerint „íratlan szabály”, hogy egyedül a valutaalapnak nem kell veszteséget magára vállalnia, a WSJ pedig megjegyzi: az IMF eleve csak azzal az előfeltétellel ad hitelt, hogy azt teljes egészében vissza is fizetik.
Az mindenesetre borítékolható, hogy a valutaalap indítványa enyhén szólva sem talált kedvező fogadtatásra az öreg kontinensen. Nehezen lehet elképzelni például, hogy a görög hitelcsomagokba eddig 127 milliárd euróval beszálló németek hajlandóak lennének lemondani követeléseikről – már csak azért sem, mert belpolitikai szempontból ez öngyilkosság lenne a további könnyítéseket konzekvensen elutasító német kormány számára.
Valamilyen kompromisszumot mégis találni kell, a görög adósságpálya valóban fenntarthatatlannak tűnik: a GDP-arányos bruttó államadósság 160 százalék fölé szökött, a gazdaság 2008 óta zsugorodik, és idén a várt 4,7 helyett hét százalékkal csökkenhet majd. A gyakorlatilag teljes csődöt jelentő eurózóna-kiválás pedig egyik hitelezőnek sem érdeke, hiszen ebben az esetben valószínűleg mindegyikük búcsút inthetne pénze nagy részének.
S&P: újabb mentőövre lenne szükség
Stabilról negatívra rontotta a görög adóskockázati besoroláshoz kapcsolt kilátást kedden este a Standard and Poor’s. Bár a döntésnek túl nagy gyakorlati jelentősége nincs – a tartozásait csupán nemzetközi hitelcsomagok révén törleszteni képes ország már amúgy is a mélyen bóvlinak számító „CCC” kategóriában volt, és abban is maradt –, az amerikai hitelminősítő indoklása annál érdekesebb.„a költségvetés konszolidációjához szükséges intézkedések elhúzódása és a görög gazdasági helyzet romlása láttán abból indulunk ki, hogy Görögországnak még idén pótlólagos pénzügyi segítségre lesz szüksége az EU–IMF-programból” – állította az S&P, amely ezzel kimondva-kimondatlanul egy harmadik hitelcsomag szükségességére utalt.
Az amerikai hitelminősítő saját várakozásai szerint a görög GDP idén és jövőre mindösszesen tíz-tizenegy százalékkal is eshet.
„a költségvetés konszolidációjához szükséges intézkedések elhúzódása és a görög gazdasági helyzet romlása láttán abból indulunk ki, hogy Görögországnak még idén pótlólagos pénzügyi segítségre lesz szüksége az EU–IMF-programból” – állította az S&P, amely ezzel kimondva-kimondatlanul egy harmadik hitelcsomag szükségességére utalt.
Az amerikai hitelminősítő saját várakozásai szerint a görög GDP idén és jövőre mindösszesen tíz-tizenegy százalékkal is eshet. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.