Azerbajdzsán: csak a botrány biztos

Szijjártó Péter szerint az országnak nincs félnivalója, mert jogszerű volt az eljárás - a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára ezt a köztelevízió ma reggeli műsorában mondta.

Megismételte korábbi állítását, mely szerint akik háttéralkulról beszélnek, azok "túlságos élénk fantáziával vannak megáldva". A kérdésre, meddig gyűrűzhet a diplomáciai botrány, azt válaszolta: "akkor lenne felróható bármi Magyarországnak, ha bármilyen nemzetközi egyezmény megsértésével jártunk volna el".

Az ügy előzménye: nyáron többször is egyeztettek Magyarország és Azerbajdzsán vezetői, júniusban Orbán Viktor kormányfő találkozott Ilham Alijev azeri elnökkel, júliusban pedig Szijjártó Péter egyeztetett az azeri gazdaságfejlesztési miniszterrel a magyar vállalatok ottani szerepvállalásáról. Az azeriek szerint ekkor már szóba került a kiadatás – ezt nem erősítette meg a magyar fél. Az ügy régóta fontos Azerbajdzsánnak: Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vasárnap arról beszélt, hogy már az ő miniszterelnöksége alatt, 2009 előtt érkezett azeri kérés Budapestre, hogy adják ki Safarovot. Ezt akkor elutasították.

Egy lehetséges magyarázat a gazdasági kapcsolatok erősítése lehet. A jelek szerint az örmények is így gondolják: „Fizess 3 milliárd dollárt, és vegyél egy gyilkost!” – állt az egyik transzparensen a jereváni magyar konzulátus előtt tartott tiltakozáson. Az elmúlt hetekben többször felvetődött, hogy Azerbajdzsán 3 milliárd euró értékben vásárolhat magyar államkötvényt. A magyar kormány részéről cáfolták, hogy így próbálnák kiváltani az IMF-hitelt.

A legnagyobb azeri projektben viszont nem titok a magyar együttműködés: a kulcs a kaukázusi ország földgázkincse. Ha megépül a Nabucco csővezeték, az többek közt azeri gázt szállítana Európába, Magyarországon is áthaladva. A Nabuccóban 16,7 százalékos részesedése van a Molnak, és egy 2009-es kormányközi megállapodás is támogatja a projekt megvalósulását.

Részletek a mai Világgazdaságban