Adómegtakarítás sporttámogatással

„Tízmilliárd forintokat megmozgató, roppant népszerű támogatási formává nőtte ki magát egy év alatt a látvány-csapatsportok támogatása a társaságiadó-kedvezményből” –  nyilatkozta lapunknak az RSM DTM Hungary Zrt. adótanácsadó cég könyvvizsgálati üzletágának vezetője. Kozma Attila szerint ennek oka az, hogy a támogató cégek számára a rendszer nemcsak egyszerű, hanem az általuk vállalt kockázatot is minimalizálja. Míg azonban ez a vállalkozásoknak könnyebbség, a támogatott szervezeteknek komoly és összetett dokumentációs kötelezettségeket jelent. A társasági adóból levonható adókedvezmény utánpótlás-nevelésre, létesítmények fejlesztésére, vagy személyi jellegű költségek fedezésére használható fel a labdarúgásban, a kézilabdában, a kosárlabdában, a vízilabdában és a jégkorongban.

„Tapasztalatunk szerint kisebb hiányosságok és értelmezésből adódó problémák a pályázatok többségénél akadnak. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a dokumentáció igen összetett, és annak áttekintése szakértő igénybevétele nélkül komoly feladatot jelent” – hangsúlyozza Kozma Attila. Az RSM DTM eddigi információi alapján a megítélt támogatások jogosulatlan felhasználását eddig egyetlen esetben sem állapították meg, ám technikai hiánypótlásokra sokszor szükség van. A Nemzeti Sport Intézet (NSI) korábbi tapasztalatai szerint a sportszervezetek körülbelül 30 százalékának szüksége volt segítségre az intézménytől és hozzávetőlegesen 10 százaléka küzd komolyabb elszámolási problémákkal.

Amellett, hogy a kisebb sportszervezetek a rövid bevezetési idő és adminisztrációra elszámolható forrás mértéke miatt valóban nem a legfelkészültebbek e téren, a gyakori kis mulasztások okai közt megemlítendő a szabályozás bonyolultsága is. A követelmények egy része ugyanis nem életszerű: egy kis egyesületnek például már néhány labda vásárlásához is külön szerződést kellene kötni a beszállítóval, illetve megrendelőlapot kell kitölteni.

Az, hogy a támogatásban reménykedő szervezeteket ilyen mértékű adminisztrációs kötelezettségek terhelik, a vállalkozások oldalán könnyebbségként jelenik meg. Magának az adókedvezménynek az igénybe vétele ugyanis kifejezetten egyszerű, mindössze egy támogatási szerződést kell kötni a támogatott szervezettel, be kell szerezni a támogatási igazolást, majd a támogatási összeg elutalását követő 8 napon belül be kell ezt jelenteni az adóhivatal felé.

A sporttámogatás további nagy előnye, hogy a vállalkozások már a támogatási összeg utalása előtt megszerezhetik a támogatási igazolást és a támogatás összegének átutalására már ennek birtokában kerül sor. Vagyis a cégek számára semmilyen kockázatot nem rejt ez a megoldás, szemben például a színháztámogatással, ahol ilyen igazolás előzetes kibocsátására nincs lehetőség.

„A sport szeretete mellett ez a garanciát jelentő biztosíték is szerepet játszik abban, hogy a látvány-csapatsport támogatás ilyen rövid időn belül ennyire népszerű lett” – mondta lapunknak az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. Fajcsák Gábor arra emlékeztetett, hogy a film- és a színháztámogatás lehetősége már 2004, illetve 2009 óta létezik, de felfutásuk sokkal lassabban következett be, mint a sporttámogatásé.

Pénzügyileg, vagyis az igénybe vehető adókedvezmény szemszögéből a három támogatási forma között nincs különbség. Mindhárommal összességében 110 vagy 119 százalékos adómegtakarítás érhető el a fizetendő társasági adó mértékéhez igazodóan. Ez annak köszönhető, hogy az adóalapban és a fizetendő adóban is érvényesíteni lehet a támogatott szervezetnek juttatott összeget. Mivel ez utóbbi elismert ráfordításnak minősül, nem kell növelni vele az adóalapot, majd az így számított, alacsonyabb összegű társaságiadó-alapból is levonható a támogatás teljes összege. Így valósul meg az, hogy 100 egységnyi átutalt támogatás után az adott céget összességében 110 és 119 egység közötti „haszon” illeti meg az adóalap nagyságától függően.

Fajcsák szerint a sporttámogatásnak még a vállalkozás cash flow-jára is jótékony hatása lehet. Ha ugyanis a támogatási szerződéseket december 20-ig megkötik (ez az esetek túlnyomó részében megtörténik), a támogatás összege az adóévi társaságiadó-feltöltési kötelezettséget is csökkenti. A következő évben pedig a rendszeresen fizetendő adóelőlegek mértéke lesz alacsonyabb a támogatás hatására, ami a jelenlegi válságos időkben fontos tényező lehet a vállalati pénzügyekben.

A fejlesztési tervekre épülő támogatási igényeket a sportszervezetek július 30-ig nyújtották be az Nemzeti Sport Intézethez, ahol október 30-ig döntöttek azok befogadásáról.

Állami cég nem adhat tao-támogatást
Állami tulajdonú vállalatként a társasági adó terhére nem nyújthatunk támogatást – közölte lapunkkal a Szerencsejáték Zrt. A cég hangsúlyozta, hogy szponzorációjának és mecenatúrájának egyik kiemelt területe – az egészségügyön és a kultúrán kívül – a sport, amelyet közvetett formában a játékok adóján keresztül is támogatnak, és közvetlenül, a hozzájuk beérkező támogatási kérelmek alapján is. Közvetlen szponzoráció vagy mecenatúra formájában 2010-ben több mint 71 millió, 2011-ben pedig közel 338 millió forinttal támogatta a Szerencsejáték Zrt. a magyar sportéletet.
Ezen kívül a sporttörvény előírása szerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százalékát, valamint a sportfogadás (Totó) teljes játékadóját a hazai sport támogatására kell fordítani. Költségvetési befizetésükön keresztül 2010-ben több mint 4,5 milliárd, 2011-ben pedig több mint 4,7 milliárd forinttal járultak hozzá közvetetten a sport támogatásához. A felhasználás vonatkozásában a Szerencsejáték Zrt. nem kompetens.

Év végén derül ki, hogy tudnak-e adni
A tao-támogatás megjelenésével sok cég döntött úgy, hogy nem folytatja tovább a szponzorációt, hanem csak a társasági adó keretében ad pénzt sportcélokra. Más cégek viszont a taón kívül is adnak támogatást.
„Aktív szponzorálási tevékenységünk mellett, folyamatosan érkeznek pénzintézetünkhöz megkeresések a társasági adóból történő támogatásra” – nyilatkozta lapunknak a K&H Csoport. Minden évben november-december környékén válik aktuálissá a tao-támogatások megvitatása, az év ezen szakaszában prognosztizálható, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettségük és ha igen, mekkora mértékű. A K&H 2001-től a Magyar Olimpiai Bizottság Arany Fokozatú Főtámogatója. 2006-tól a Magyar Paralimpiai Bizottság Gyémánt Fokozatú Támogatója, ezzel kiérdemelte a Magyar Olimpiai és Paralimpiai Csapat Pénzintézete címet. 2006-tól olimpiai és paralimpiai kártyaprogramjukban egyéni támogatásban részesítik a magyar élsportolókat. Eddig 34 sportoló vehetett át összesen 33 millió forintot olimpiai, paralimpiai felkészülésének elősegítésére. A cég a tömegsportot is igyekszik népszerűsíteni ennek keretében olimpiai futónapokat, és olimpiai kerékpáros napokat rendeznek, melyeken eddig 100 ezer ember vett részt.
Az MKB Bank lapunknak azt jelezte, hogy eddig elenyésző számban futottak be hozzájuk olyan megkeresések, hogy valamilyen sportszervezetnek felajánlják társasági adókedvezményüket. A pénzintézet nem élt ezzel a támogatási lehetőséggel, mivel 2011-ben nem volt nyereséges. Az MKB a veszprémi férfi kézilabda klubot, valamint a Magyar Kajak-Kenu Szövetséget szponzorálja, de a konkrét összeget nem árulták el.

Nem bővül a támogatott sportágak köre
Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sport Intézet részéről nemrég közölte, hogy eddig a 94,8 milliárd forintos igényelt tao-támogatásból 44,8 milliárdot hagytak jóvá, amelyből végül 33,5 milliárdot hívtak le, összesen 1550 sportfejlesztési program keretében. A magyar sportfinanszírozás az állami forrásokkal és az önkormányzati hozzájárulásokkal összesen évi 40 milliárd forintot jelent. A lehívott támogatások 69 százaléka a labdarúgáshoz kötődik.
Egy felmérés szerint a kkv-k 32 százaléka vesz részt a tao-programban, és minden második a labdarúgást támogatja. A kézilabda részesedése 24, a kosárlabdáé 10, a vízilabdáé pedig 7 százalékra tehető. A tao mellett egyébként a cégek 9 százaléka más módon is támogatja a sportot.
Jövőre várhatóan 10-15 milliárd forintos közvetlen állami támogatásban részesül 14 sportági szakszövetség. A kormány döntése után ugyanis az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a torna, az úszás és a vívás ugyanis nem jut hozzá a társaságiadó-kedvezményből a látványsportágakhoz befolyó összegekhez.