Óriási adósság - ÁSZ: Gyors beavatkozás kell az önkormányzatoknál

Romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között
 
A 2011. év tavaszától kezdődően az Állami Számvevőszék öt ütemben vizsgálta az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi - a középszinten működő - önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte. A helyszíni ellenőrzés 63 városi önkormányzatnál indult el, az ellenőrzött kört a 304 városból reprezentatív mintavétellel választottuk ki. Az ellenőrzések a 2007 és 2010 közötti időszakra irányultak. Az összegző jelentést 2012. április 17-én hozta nyilvánosságra a Számvevőszék

Az ÁSZ megállapította, hogy önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007-2010 között romlott. A pénzügyi kockázatok (működési, felhalmozási, nemfizetési kockázatok, többségi tulajdonú gazdasági társaságok működése miatti kockázatok) fokozódtak.

Összességében 77,7 százalékkal nőtt a települések pénzintézetekkel szembeni tartozása 

A folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 47 milliárd forintról 2010-re 61,8 milliárd forintra emelkedett, amely a működés finanszírozási kockázatát növelte. A likvid hitelek döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak. Ennek következtében az önkormányzatok banki kitettsége növekedett, a hiányzó fedezet miatt jellemzővé vált a likvid hitel keretszerződések évenkénti, rendszeres, sok esetben kényszerű és egyre magasabb összegben történő megújítása.

A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek a 2010. évben 2007-hez képest önkormányzati típusonként differenciáltan (Főváros, megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, városok) összességében 77,7 százalékkal növekedtek. Az önkormányzati alrendszer 2010. december 31-én fennálló 1247 milliárd forint adósságállományának 84,6 százaléka a jelzett önkormányzati körben keletkezett.

Az önkormányzatok eladósodásának hátterében döntőrészt az EU-s támogatással megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházások önerő igényének fedezetét biztosító saját forrás hiánya állt, mely hosszúlejáratú forrásbevonást indokolt. Ezt az igényt biztosították az önkormányzatok a bankok hitelkínálatánál jóval előnyösebb deviza alapú kötvénykibocsátással.

Az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy kötvények esetében az árfolyam kedvezőtlen alakulásán túl a pénzintézet által kezdeményezett futamidő előtti visszaváltás, illetve forintra történő konverzió okozhat nem várt kiadásokat.

További kockázatot jelent az önkormányzatok gazdasági társaságainak adóssága

A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékok képzéséről az önkormányzatok nagy többsége nem gondoskodott. A visszafizetés fedezetéül szolgáló forrást jellemzően nem nevesítették. Kockázatot jelent, hogy a hitelek fedezeteként az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyonelemek felajánlására is sor került – olvasható az ÁSZ hírportálján.

Kockázatot jelentett a szállítói, kiemelten a lejárt esedékességű tartozások növekvő tendenciája, továbbá a dologi kiadások egyhavi átlagához mért magas szintje. Az önkormányzatok a banki hitelforrások korlátozottsága miatt a szállítókat jellemző módon a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették.

A szállítói finanszírozás esetén a kötelezett nem az önkormányzat, hanem az állam. Az önkormányzatok számára likviditási nehézséget okozott az EU-s támogatással megvalósuló projektek utófinanszírozása miatt szükséges pénzügyi fedezet biztosítása, amely az EU-s támogatással megvalósuló programok finanszírozásának újragondolását teszi szükségessé.

Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok jelentős összegű adósságállományt halmoztak fel. Az önkormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet gazdasági társaságaik eladósodásának megelőzésére, továbbá elmulasztották az önkormányzat és a gazdasági társaságok pénzügyi kockázatainak a képviselő-testület részére történő együttes bemutatását. A gazdasági társaság tartozásaiért - bizonyos feltételek bekövetkezése esetén - a tulajdonost terhelő helytállási kötelezettség pénzügyi és konszolidációs kockázatot jelent.
 
Indokolt az adósságrendezési szabályozás átdolgozása
 
Valamennyi önkormányzattípusnál a felhalmozási költségvetés minden évben hiánnyal zárult, melynek oka elsősorban az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység volt – figyelmeztet az ÁSZ cikke. A felhalmozási költségvetés negatív egyenlege miatti eladósodás kezelésének (egyszeri konszolidáció) szabályai nem kidolgozottak. A 2010. december 31-én folyamatban lévő beruházások miatt vállalt 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettség finanszírozásához az EU-s és hazai támogatáson, saját bevételen felül további 217 milliárd forint külső forrás bevonása szükséges a középszinten működő és a városi önkormányzatoknál.
 
Az ellenőrzött időszakban az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás korlátozására vonatkozó központi szabályozás nem töltötte be funkcióját, az önkormányzatok a pénzügyi kapacitásukat meghaladó mértékű kötelezettséget vállaltak, ezért az adósságrendezési szabályozás átdolgozása indokolt. Az ÁSZ cikke szerint ki kell dolgozni olyan stabilizációs programokat, amelyek figyelembe veszik az egyes önkormányzatok sajátosságait, és lehetővé teszik az eljárás során megteremtett pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatóságát.

Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására különböző intézkedéseket javasolt a beazonosított pénzügyi kockázatok alapján kialakított önkormányzati csoportoknak, külön kezelve a pénzügyi egyensúly azonnali helyreállítását igénylő önkormányzatokat, a középtávú intézkedést igénylőket, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol a pénzügyi egyensúly rövid és középtávon is biztosított, így annak megőrzéséről hosszú távon kell gondoskodni.