A személyi jövedelmet érintő változások az idén kevésbé látványosan módosítják majd a nettó fizetések szintjét, mint az előző évben - írja a BDO. Tavaly az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők jártak a legrosszabbul az adójóváírás kivezetése miatt: egy gyermektelen, minimálbér körül kereső munkavállaló jövedelemcsökkenése akár a tíz százalékot is meghaladta.
2013-ban a nettó jövedelem változását alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt immár a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet sem terheli majd a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó), másrészt megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetés felső jövedelmi határa. E két tényező együttes hatása elsősorban az átlagbér két - háromszorosát keresőket hozza a korábbinál kedvezőbb helyzetbe.
A havi bruttó 202 ezer forint alatt keresők nem észlelnek majd változást – írja a BDO –, hiszen rájuk már 2012-ben sem vonatkozott a szuperbruttó, miközben jövedelmük messze a korábbi járulékplafon alatt marad. Ők azok, akiknek – ha tavaly nem részesültek bérkompenzációban – tavalyi jövedelemcsökkenését az idén sem kompenzálják, hacsak nem a tavalyi bruttó 93 ezer forintos minimálbérre voltak bejelentve. Azt ugyanis az idén 98 ezer forintra kell emelni.
A havi bruttó 202 ezer és 660 ezer forint között keresők csak profitálnak a változásokból, hiszen – miközben pótlólagos nyugdíjjárulék őket sem terheli – a szuperbruttó kivezetésének hatása pozitívan érinti őket. Egy gyermektelen munkavállaló, amennyiben az aktuális 238 ezer forintos átlagbérrel rendelkezik, mindössze 1 555 forinttal visz haza többet, ugyanakkor 500 ezer forintos bruttó mellett már 12 874 forinttal nő a nettó bér.
A havi bruttó 660 ezer és 1 millió forint között keresők többlete a fizetés emelkedésével arányosan folyamatosan csökken: míg 660 ezer forintnál még 19 786 az előbbi példában említett többletjövedelem, a plusz járulékfizetés 1 millió forintnál már teljesen kompenzálja a szuperbruttó pozitív hatását. Aki pedig havi 1 milliónál többet keres, 2013-ban kevesebb pénzt vihet haza – áll a BDO elemzésében.
Csökken, de megmarad a béren kívüli juttatások vonzereje
Nem csupán a munkabér, a béren kívüli juttatások mértéke is változhat sok munkavállalónál. Míg ugyanis két éve még csak 19,04, tavaly pedig 30,94 százalékos költség terhelte ezeket a juttatásokat, az idén már összesen 35,7 százalékos teher hárul a munkáltatókra a cafeteria elemei után. Bár ez a szint a legtöbb esetben még mindig előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő adók és járulékok, a munkáltatók egy része dönthet úgy, hogy ezt a juttatási formát fenntartja ugyan, ám a terhek növekedésével párhuzamosan csökkenti a juttatások mértékét.
Pozitív változás, hogy a jövőben az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható mértéke 8 ezer forintra emelkedik, miközben általánosan is felhasználható lesz meleg étel vásárlására is.
„Az adó- és járulékszabályok idei változásai miatt egy átlagos munkavállaló jelentős változást nem érez majd a fizetési borítékjában” – összegzi Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. „Bár a szuperbruttó kivezetése teljes egészében megvalósult az idén, az adóadminisztráció komolyabb egyszerűsítése, a „söralátét” méretű bevallások időszaka továbbra is várat magára” – tette hozzá.
o a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
o a 25 év alatti és 55 év feletti,
o a tartósan álláskereső személyek,
o a GYED folyósítását követően, a GYES és a GYET folyósítása alatt vagy azt követően,
o a kutatóként, illetve
o a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által
foglalkoztatott munkavállalók után.
A minimálbér változása több bérszámfejtési tételt befolyásol, így például:
o egyes béren kívüli juttatások összeghatárát,
o a START-kártyás kedvezmények alapját vagy
o az egészségbiztosítási ellátások maximális összegeit is
Az új Munka Törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései is januártól hatályosak, és a távolléti díj számítását is új szabály alapján kell elvégezni.
o a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
o a 25 év alatti és 55 év feletti,
o a tartósan álláskereső személyek,
o a GYED folyósítását követően, a GYES és a GYET folyósítása alatt vagy azt követően,
o a kutatóként, illetve
o a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által
foglalkoztatott munkavállalók után.
A minimálbér változása több bérszámfejtési tételt befolyásol, így például:
o egyes béren kívüli juttatások összeghatárát,
o a START-kártyás kedvezmények alapját vagy
o az egészségbiztosítási ellátások maximális összegeit is
Az új Munka Törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései is januártól hatályosak, és a távolléti díj számítását is új szabály alapján kell elvégezni. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.