Citi: Az erőfeszítések ellenére maradhatunk az EU-s szégyenpadon

Folytatódhat az eljárás

A Citigruop elemzői szerint Magyarországon javul a költségvetés helyzete, de az egyensúly nem biztosított. A magyar költségvetési hiány csökkenése segített mérsékelni a kormány finanszírozási igényét, és támogatta a bizalom helyreállását annak ellenére, hogy nem jött létre az EU/IMF-megállapodás. A tavalyi pénzforgalmi szemléletű költségvetési hiány – helyi önkormányzatok nélkül – a GDP 2,1 százaléka lett, és valószínűleg az eredményszemléletű (ESA-hiány) deficit közel lehet a 2,7 százalékos célhoz.

A kormányzat nagy erőfeszítéseket tett, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól – írják a Citi elemzői. Az Európai Bizottság idén júniusban elemzi a tavalyi évi költségvetést, és a kilátásokat. A 2013-as 2,7 százalékos hiánycél teljesülését a Citi közgazdászai szerint megvalósítási kockázatok övezik, és a GDP növekedési üteme sem fogja elérni a kormány 0,9 százalékos előrejelzését.

A Magyar Nemzeti Bank vesztesége és a kormányzat populista intézkedései miatt 2014-ben 3,6-3,8 százalékra növekedhet a GDP-arányos hiány korrekciós intézkedések nélkül. A Citi szerint ebben közrejátszik az is, hogy egyre közelednek a választások.

A közgazdászok úgy látják, hogy a kockázatok és a fiskális kilátások miatt az Európai Unió nem fogja megszüntetni Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást 2013-ban, de a kormányzat valószínűleg további intézkedéseket fog tenni, hogy elkerülje a szankciókat. Ezek a lépések várhatóan a vállalati szektort fogják érinteni – vetítik előre a Citi elemzői.

Gyenge növekedési kilátások

A növekedési kilátásokat a költségvetési politikai intézkedések is rontják. A bankok és energiaszektor terheinek növelése a beruházások összeomlásához vezetnek, és visszafogják a középtávú növekedési kilátásokat. A Citi elemzői a legutóbbi kormányzati intézkedést – a 10 százalékos rezsicsökkentést – populista intézkedésnek tarják, és szerintük a választások közeledtével további hasonló lépések jöhetnek. Az energia és közüzemi díjak csökkentése rövid távon csökkenti az inflációt, ami fűti a kamatvágási várakozásokat, de hosszú távon káros hatásai vannak.

A Citi elemzői szerint a hitelezés tekintetében sem várható fordulat. A bankok növekvő terhe és a pénzügyi tranzakciós adó miatt a negatív hitelciklus nem változik ebben az évben, ami rontja a növekedési kilátásokat és a beruházásokat is csökkenti. „A 2012-es 1,7 százalékos recesszió után – ami gyengébb, mint a korábbi előrejelzésünk, a kiábrándító negyedik negyedéves ipari termelési adat miatt – idén stagnálást várunk”, írják az elemzők.

Kockázatok az MNB-ben

Továbbra is középpontban maradhatnak a monetáris politika átalakulásával kapcsolatos várakozások. Orbán Viktor miniszterelnök február elején nevezheti meg jelöltjét, aki Simor András elnököt válthatja az MNB élén. Március végén Karvalits Ferenc alelnöknek jár le a mandátuma, Király Júlia, a másik alelnök megbízatása pedig júliusig tart.

A kormányzati tisztviselők szavaiból arra lehet következtetni, hogy az MNB új vezetésétől azt várják, hogy nem konvencionális monetáris politikai intézkedésekkel támogassák a hitelezést. A Citi szerint folytatódhatnak a fokozatos, 25 bázispontos kamatcsökkentések. Az infláció a 3 százalékos cél közelébe süllyedhet, de a maginfláció – kiszűrve az adók és szabályozott árak csökkentését – nincs összhangban a céllal.

A túlzott kamatcsökkentések és más politikai intézkedések – mint a mennyiségi könnyítés – alááshatják a bizalmat és a forint gyors gyengülésével járhat. Ugyanakkor a 7 milliárd eurós kereskedelmi többlet és a 2,5 milliárd eurós EU-s tőketranszfer támogatást nyújthat a valutának hosszú távon.

A Citi szerint 5 százalék körül megállhat a kamatvágási ciklus. Az elemzők úgy látják, hogy a fiskális és monetáris politikai bizonytalanságok miatt megnövekedhet a valuta volatilitása, ami meredekebb hozamgörbét eredményezne.