Nincs húzóereje a magyar gazdaságnak

- Az elemzők általában nem szeretnek beszélni arról, hogy mennyire váltak be múltbeli előrejelzéseik, a GKI mégis elkészített egy tanulmányt a prognózisainak megbízhatóságáról. Mennyire jöttek be a jóslatok?
- Negyedik alkalommal készítettük el megbízhatósági elemzésünket. Negyedévente publikált prognózisunk a legnépszerűbb, és azt vizsgáltuk meg, hogy az 1995 és 2011 közötti tizenhét évben mennyire jöttek be a számok. Amit megnéztünk, az a GDP, annak különböző összetevői, az egyes ágazatok termelése, a fogyasztás, a beruházás, a külkereskedelem, a belső és külső egyensúly,és az infláció. Minden egyes évre hat előrejelzés készül, egy-egy a megelőző év szeptemberében és decemberében, és 4 az adott évben negyedévente. Ezeket együttesen néztük, és azt vizsgáltuk, hogy a tényszámokról mennyire térnek el. Meg kell jegyezni, hogy a KSH a GDP-számokat rendszeresen felülvizsgálja. Azokat is, amelyekkel az előrejelzések készítésekor számoltunk, s azokat is, amelyeket előrejeleztünk. Ténynek azt tekintettük, ami 2012 novemberében – a kutatás lezárásakor - a KSH által közölt utolsó tényszám volt.

A bruttó hazai termék esetében az év végi (decemberi) GDP-előrejelzésünk  és a KSH első adatközlése – ami a következő év márciusában készül el – csaknem azonos megbízhatóságú. Nálunk 0,7 százalékpont az eltérés, a KSH esetében 0,6 százalékpont. Ezzel elégedettek lehetünk. Ha mind a 6 előrejelzés átlagát vizsgáljuk, akkor is csak 1 százalékpont az eltérés. A Reuters-konszenzussal összevetve - ez az összehasonlítás csak a 2006-11 közötti időszakra készült el - lényegében azonos az eredmény. A GDP esetében a Reuters átlaga –hajszálnyival, 0,1 százalékponttal jobb, az inflációnál nincs különbség.

- Miért tartották fontosnak egy ilyen tanulmány elkészítését?
- Az ellenőrizhetőség üzletpolitikánk szerves eleme. Kívánatos lenne, hogy aki előrejelzéssel foglalkozik – ebbe beleértendő a kormány is –, a saját hitelessége és a tanulságok levonása érdekében is megvizsgálja korábbi előrejelzései beválását. Az eredmények nyilvánosságra hozatala – ha persze mindig ki is lehet pécézni egy-egy melléfogást – szerintem sokkal inkább növeli a bizalmat, mint a titkolódzás, a sumákolás.

- Elégedettek az eredménnyel?
- Az előbb említett számok alapján feltétlenül, miközben persze még bőven lehet fejlődnünk. Megnéztük azt is, hogy mennyire voltunk optimisták és pesszimisták. Az 1995 és 2011 közötti időszakban az esetek 60 százalékban felül-, 38 százalékában pedig alulbecsültük a GDP dinamikáját, 2 százalékban pedig pontosan eltaláltuk azt. Túl optimisták voltunk például az 1998-2001 közötti időszakban, és pesszimisták a 2002-2004 közötti időszakban. 2006 és 2011 között különösen magas, 80 százalékos volt a felülbecslés aránya. Csakhogy ebben az időszakban a Reuters-konszenzus is 77 százalékban felülbecsülte a dinamikát. E viszonylagos, mint látható általános derűlátás valójában az egyensúlyi kiigazítás majd a pénzügyi világválság hatásainak alábecslését jelentette. Nemzetközi tapasztalat, hogy a válságokat sokkal nehezebb eltalálni, mint amikor a folyamatok trendszerűen alakulnak

- 2011 végén sokan csodálkoztak, amikor Önök 1 százaléknál nagyobb GDP-visszaesést vártak 2012-re. Minek köszönhető, hogy már akkor látták a recessziót?
- Már 2011 végén 1,5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsítettünk 2012 egészére, s valószínűleg ez lesz a tényszám is. Alapvetően az volt a megfontolásunk, hogy „a külső környezet romlása; a költségvetési kiigazítás és a végtörlesztés miatt csökkenő fogyasztás; a befektetői bizalmat ért csapások, a forrás- és piachiány következtében hasonlóképpen mérséklődő beruházás” okozza a GDP 1,5 százalékos visszaesését 2012-ben. A döntő a gazdaságpolitika növekedésellenes jellegének számszerűsítése volt, de egy ennyire pontos találathoz természetesen szerencse is kell.

- Idén kikerülhetünk a recesszióból?
- 2013-ban a GKI prognózisa szerint stagnálni fog a magyar gazdaság. A fő gond az, hogy a beruházásokban a jogbiztonság hiánya, a lefagyasztott bankrendszer és a szűkülő belső piac miatt további visszaesés valószínű. Az üzleti befektetések minden bizonnyal csökkennek, kifut a Mercedes, az Opel és Audi beruházásának pozitív hatása, és az Európai Uniós pénzek várhatóan gyorsuló elköltése sem tudja majd ellensúlyozni ennek visszaesését. A fogyasztásban még némi további zsugorodásra lehet számítani. Az európai konjunktúra sem javul sokat, vagyis nincs igazi húzóereje a magyar gazdaságnak. A GDP stagnálása is csak a mezőgazdaság tavalyihoz képest átlagos időjárás esetén is dinamikusan emelkedő kibocsátásának lesz az eredménye.