A Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke úgy fogalmazott: nem igaz az a megkülönböztetés, hogy az elmúlt 23 év során ortodox és unortodox gazdaságpolitika volt. Az ezredfordulóig ugyan elvégeztek egyfajta átalakítási munkát, de azt követően "össze-vissza rángatott" gazdaságpolitika volt, amit az elmúlt három évben "gyorsított felvételben láthattunk" - tette hozzá.
Kifejtette: a 2000-es évek a választási versenyről, az osztogatásról szóltak, hiszen ekkor átgondolatlan módon, célzottság nélkül hajtottak végre lakossági jóléti intézkedéseket. Példaként említette az áfa 2006-os csökkentését, illetve a közszférában 2002-ben végrehajtott differenciálatlan béremeléseket.
A politikai döntéshozók akkor azzal nyugtatgatták magukat, hogy a fogyasztás emelkedésre révén javul a gazdaság helyzete, de a hazai vállalatok ekkor nem voltak versenyképesek, így nem tudtak nyerni a nagyobb lakossági fogyasztásból - mondta, hozzátéve, hogy ez ahhoz vezetett, hogy nőtt az import és jelentősen megugrott a folyó fizetési mérleg hiánya.
Oszkó Péter szerint nem különbözik a korábbitól az új kurzus gazdaságpolitikája sem. A korábbi kormányok az EU integrációt használták fel ürügyként, míg a mostani kormány ennek pont az ellenkezőjét használja ki, "ostorozza" a bankokat, és a multinacionális vállalatokat.
Ezek nem dogmatikus, vagy ortodox lépések, hanem inkompetens, mulasztásokkal tarkított gazdaságpolitika - mondta.
Oszkó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a politikai szereplők jellemzően azzal mentik fel magukat, hogy ezek a rossz politikák azok, amelyek a választók számára eladhatóak. Ezért új kiegyezésre lenne szükség, amely elveti ezeket az eszközöket - fogalmazott.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitika sosem készülhet laboratóriumban. Mint mondta, számolni kell a politikai valósággal annak érdekében, hogy megfelelő támogatottsággal lehessen megvalósítani a politikai intézkedéseket. Mindenkinek a saját kommunikációs eszközeivel kell segítenie, hogy a társadalom megértse az elmúlt 23 év tapasztalatait - tette hozzá.
Scheiring Gábor (független) országgyűlési képviselő a nemzetközi szervezetek statisztikái alapján érvelt amellett, hogy az egyes államok fejlettségi szintje közötti különbségek elsősorban a humán tőke volumenével, illetve a kormányzat minőségével magyarázhatóak.
A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja kiemelte: a humántőke mértékét elsősorban az oktatási- az egészségügyi- illetve a szociális ellátórendszerek befolyásolják. Egy tanulmányt idézve leszögezte: amennyiben a magyar oktatási rendszert a finnországihoz sikerülne felzárkóztatni, akkor 2090-re a magyar bruttó hazai terméket hatszorosára lehetne növelni.
Scheiring Gábor előadásában rámutatott: az elmúlt években csökkent az oktatásra- illetve az egészségügyre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Hozzátette: a szegénységi küszöb alatt élők aránya Magyarországon 10 százalékponttal magasabb, mint a környező országokban.
Az országgyűlési képviselő is egy újfajta kiegyezés szükségességét hangsúlyozta. Egyrészt, a társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a politikusok felelősségteljesebb költségvetési politikát folytassanak. Másrészt, a gazdasági szereplők, így a munkáltatók és a munkavállalók között is megegyezés kell a közteherviselés átalakítása érdekében. Harmadrészt pedig nemzetközi szinten is kiegyezésre van szükség, amely Európában megszünteti a rövid távú személeten alapuló, ám hosszú távon nagy költségekkel bíró adóversenyt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.