Oroszország is Kína felé nyit

Ám a jelenlegi oroszországi helyzet sajátos. Miközben a bécsi nemzetközi repülőtér az idei első negyedben 1,7 százalékkal kevesebb utast fogadott, a nemrég zárult téli szezonban elözönlötték Ausztriát az orosz turisták. 2012. novemberétől 2013. februárjával bezárólag, tehát négy hónap alatt rekordnak számító 1,01 millió vendégéjszakát töltöttek el az orosz vendégek osztrák szálláshelyeken, kereken százezerrel többet, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, naponta átlag 155 eurót költve.

Az osztrák bejelentés időben egybeesett az orosz statisztikai hivatal (Roszsztat) múlt héten nyilvánosságra hozott közleményével, amely szerint az oroszok átlagos reáljövedelme az elmúlt 12 hónapban 8 százalékkal növekedett. Csupán idén márciusban a növekedés 2,3 százalék volt, és ily módon az oroszországi átlagos munkabér 28.400 rubelt (710 euró) ért el.

És mégis, különös módon egyre több orosz polgár csalódott a jelenlegi orosz kormányban – jelentette a RIA Novosztyi, szintén a múlt héten. Az orosz kormány munkájával elégedetlen polgárok aránya 2012. júliusa óta csaknem megkétszereződött, és jelenleg 31 százalékot tesz ki – állapította meg a WZIOM közvélemény-kutató intézet. Azok aránya, akik azt várják Dmitrij Medvegyev miniszterelnök kormányától, hogy az pozitív változásokat tudna előidézni, az előző évi 32 százalékról 27 százalékra süllyedt. Azoké viszont, akik ebben a kormányban már nem bíznak, egyidejűleg 25-ről 35 százalékra nőtt – tette hozzá az orosz hírügynökség, idézve a moszkvai közvélemény-kutató intézet főnökét.
 
Ráadásul – legalábbis egyelőre – az orosz gazdaság kilátásai valóban nem a legjobbak. Ezt érzékelve az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium ez év április első felében lefelé korrigálta az ország gazdasága növekedésére vonatkozó prognózisát. Az újabb adatok szerint az orosz GDP idén nem 3,6 százalékkal fog növekedni, hanem csak 2,4 százalékkal – közölte Andrej Klepacs miniszterhelyettes. Ennek okát részben az exportnövekedés lassulásával, részben azzal magyarázta, hogy a befektetések is csak 4,6 százalékkal növekednek. Az inflációs ráta pedig 5,8 százalékon alakul. Szóvá tette azt is, hogy sajnálatos módon az Oroszországból történő tőkekivándorlás is nagyobb lesz a vártnál. Szerinte ennek összege idén akár 35 milliárd dollár is lehet, a korábban becsült 10 milliárd dollár helyett.

Ezek után talán érthető, hogy maga a miniszterelnök: Dmitrij Medvegyev is elégedetlen. És hol adott hangot a saját elégedetlenségének? Magában az Állami Dumában, az orosz parlament alsóházában, ugyancsak a múlt héten. A RIA Novosztyi német hírszolgálatának jelentése szerint Dmitrij Medvegyev lehetetlenek tartja, hogy néhány éven belül megszabadítsák Oroszország gazdaságát az olajexporttól való függőségétől. Bárkinek, aki erre nézve utat képes találni, Állami-díj adományozását helyezte kilátásba. Az orosz kormányfő ugyanakkor nem ért egyet azzal a széles körben elterjedt véleménnyel, miszerint „a nyersanyag-orientált modell a gazdaságunkat zsákutcába sodorta” – hangoztatta orosz parlamenti képviselők előtt.

„Az a feladatunk azonban, hogy megszabaduljunk ettől a modelltől. Ha Önök javasolnak nekem egy olyan variánst, hogyan lehet e modelltől néhány éven belül megszabadulni, az illetőt Állami-díjra jelölöm” – ígérte Medvegyev. „Úgy gondolom, jelenleg nincs ilyen variáció.” Az orosz gazdaság jelenlegi nyersanyag-orientált modellje évtizedek alatt alakult ki. Oroszország igen erősen függ az olaj- és gázértékesítésből származó bevételektől, és ezért nem egyszerű dolog megszabadulni ettől a függőségtől. Mégsem szabad tétlenkedni, hanem energikusan kell a cél érdekében dolgozni – figyelmeztetett Medvegyev.

Ám az orosz kormányfő nem állt meg ennél a parlamenti önbírálatnál. Hanem egyik lehetséges megoldásként a külföldi közvetlen befektetések (FDI) növelését jelölte meg, mint amely alkalmas az orosz gazdaság diverzifikálásának elősegítésére. Ezért az Állami Dumában kijelentette, az Oroszországban megvalósított külföldi közvetlen befektetések volumenét 2018-ig évi 70 milliárd dollárra kell növelni a jelenlegi 50 milliárd dollárról. Rendkívül fontosnak ítélte e tekintetben az oroszországi régiók befektetési tevékenységének fejlődését.

Igen ám, de a külföldi tőke Oroszországba vonzásához jó befektetési légkörre lenne szükség. És ezzel kapcsolatban az utóbbi időben számos szókimondó kemény bel- és külföldi kritika hangzott el. Ez év április elején például az Egyesült Államok kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó különmegbízottjának hivatala hozott nyilvánosságra egy olyan jelentést, amely szerint az orosz gazdaságba irányuló külföldi befektetések útjában továbbra is a korrupció számit a legnagyobb akadálynak. Az orosz kormány prioritássá tette a befektetés légkör javítását. Az Egyesült Államokból és a többi országból várható befektetők továbbra is a korrupciót tartják a befektetések akadályának a kereskedelmi tranzakcióknál – olvasható a jelentésben, amelynek amerikai szerzői elismerik, hogy 2008 óta történtek ugyan előrelépések az oroszországi korrupció leküzdésére, ám ezek jelentéktelenek.

Ezzel az amerikai véleménnyel sok tekintetben mintha rímelne, ezért különösen figyelemre méltó a RIA Novosztyi Moszkvából keltezett 2013. április 17-i jelentése, amely szerint Oroszországban 2012-ben csaknem 25 százalékkal növekedett a korrupcióhoz köthető bűncselekmények száma. Ez tűnik ki ugyanis a legfőbb ügyészség jelentéséből, amelyet az orosz parlament elé terjesztett. Összesen 49 513 ilyen bűncselekményt regisztráltak a múlt évben, az előző évben feljegyzett 40 407-tel szemben – közölte Jurij Csajka legfőbb ügyész. Több mint 13 500 személy ellen indult bűnvádi eljárás. Csalás, pénzek elsajátítása vagy sikkasztása, hivatali hatalommal való visszaélés tartozik e kategóriába. A korrupció a közigazgatási szférában érzékelhető, elsősorban költségvetési pénzek kiutalása során, állami védelmi szerződések, olyan tranzakciók alapján, amelyek szövetségi vagy helyi vagyont érintenek.

Csajka példaként említett egy olyan bűnesetet, amikor a Roszprirodnadzor környezetvédelmi hatóság feje 3,5 millió rubelt (kb. 110 000 dollár) kapott egy fiktív ellenőrzését, amelyet egy rézbányászati vállalatnál folytattak volna le, és további 11,8 millió rubelt azért, hogy a minimálisra csökkentsék azt a bírságot, amelyet a vállalatnak fizetnie kellett. Az orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Transparency International becslése szerint 2012-ben Oroszországban 300 milliárd (!) dollárba került a korrupció, s ezzel Oroszország a korrupciós indexen szereplő 174 ország közül a 133. helyen szerepelt.

A korrupció növekedéséről szóló orosz ügyészségi közlemény nyilvánosságra hozatalának külön pikantériája, hogy annak időpontja csaknem egybeesik azzal az éves befektetés ösztönző konferenciával, amelyet az oroszországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham in Russia) rendez e héten, szerdán, Moszkvában. A The Ritz-Carlton hotelben tartandó rendezvényen az amerikai és az orosz kormány több tagja, valamint számos érintett amerikai és orosz nagyvállalat képviselője tart előadást arról, milyennek ítélik meg az oroszországi üzleti lehetőségeket, az ezekhez szükséges üzleti légkört, s milyen befektetési terveik vannak a közeljövőben Oroszországban.

Az előbbiek összefüggésében ezért feltétlenül érdemes lesz figyelemmel követni annak a látogatásnak az utóéletét, amelyet Igor Suvalov orosz első miniszterelnök-helyettes tett ugyancsak a múlt héten Pekingben oroszországi kínai befektetések ösztönzése céljából. A Central Intelligence Agency (CIA) amerikai hírszerző ügynökség legfrissebb jelentésében 540,2 milliárd dollárra becsülte az Oroszországban megvalósított külföldi közvetlen befektetések állományának értékét, az egy évvel korábbi időpontban becsült 457,5 milliárd dollárral szemben.

Ugyanakkor a kínai China Daily című lap idézte az Új Kína hírügynökség 2013. április 17-i arról szóló jelentését, amely szerint kínai hivatalos adatok azt mutatják, az Oroszországban megvalósított kínai befektetések összege a 30 milliárd dollárhoz közelit.  Sok-e ez vagy kevés, legalábbis Kína lehetőségeihez képest? Hiszen a CIA Kína külföldön megvalósított közvetlen befektetéseinek összegét – a 2012. december 31-i állapot szerint – 502 milliárd dollárra becsülte, s ez az összeg több mint 77 milliárd dollárral nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

Shuvalov pekingi látogatására alig néhány héttel azt követően került sor, hogy az új kínai államfő megválasztása utáni első hivatalos külföldi útja – ez év március 22-24-én – Moszkvába vezetett. Alekszandr Jakovenko orosz nagykövet minapi feljegyzésében vélekedett, hogy Xi elnök moszkvai látogatásában a kínai-orosz különleges viszony, stratégiai partnerség jelét látni. Emlékeztetett arra, hogy a két államfő megállapodása alapján növekszik majd a kétoldalú együttműködés többek között a kereskedelem, a befektetések, az energia, erdőgazdálkodás, mezőgazdaság és a környezetvédelem terén. De egyetértettek abban is, hogy fokozzák az együttműködést Oroszország távol-keleti része, Kelet-Szibéria, valamint Északkelet Kína között. Kiemelte, hogy a Gazprom és a China National Petroleum Corporation szándéknyilatkozatot irt alá földgáz csővezeték építéséről Oroszországból Kínába, az úgynevezett keleti útvonalon keresztül.

Na már most milyen kezdeti eredményei voltak Suvalov pekingi tárgyalásainak? Az Új-Kína erről szóló tudósításaiban nyílt dicséret, de tapintatos kínai kritika egyaránt található. Így a 2013. április 15-i tudósítás szerint Zhang Gaoli kínai közölte orosz kollégájával, megértek a feltételek arra, hogy nagyarányú gazdasági együttműködés valósuljon meg Kína és Oroszország között. „A kínai fél kész növelni befektetéseit Oroszországban oly módon, hogy számos nagyarányú és stratégiai fontosságú együttműködési projektet valósit meg”.

Suvalov válaszában jelezte, Oroszország kész bővíteni együttműködését Kínával az energia, pénzügyek, ipari korszerűsítés és az infrastruktúra területén. Erre Zhang kifejezte reményét, hogy Oroszország tovább javítja majd a befektetési környezetet és növeli a kínai vállalatok bizalmát azért, hogy befektessenek Oroszországban. Erre Suvalov jelezte, Oroszország nyitott a kínai befektetések irányában. Azon dolgozik, hogy minőségi környezetet teremtsen a külföldi befektetők számára. Oroszország távol-keleti része és a Bajkál térsége kínál nagy lehetőségeket a kínai befektetőknek.

Egy nappal később, április 16-án, az Új Kína tudósításában pedig arra mutatott rá, Kína és Oroszország közötti piaci lehetőségek óriásiak, elemzők viszont azt tartják, hogy a két üzleti közösség között alacsony a kölcsönös bizalom. „Az orosz vállalatok még nem ismerkedtek meg Kínával és a kínai cégekkel, pedig gyakran zavarja Oroszország bonyolult adópolitikája, a kínai ipar bennfentesei szerint” – írta a kínai hírügynökség. „Orosz elemzők pedig arra mutattak rá, hogy az Oroszországban jelenlévő kínai tőke zöme az ingatlan- és szolgáltató szektorokba irányult, ezeket követte a pénzügyi és az építőipari ágazat, s csak kevés tőke irányul a feldolgozóiparba és a bányászatba. A befektetések kiegyensúlyozatlan struktúrája ellenére a kínai befektetők továbbra is vonakodnak üzleti tevékenységüket közvetlenül Oroszországban végezi” – írja az Új Kína.

Befejezésül idézzük ismét Zhang kínai miniszterelnök-helyettest, a kínai tévé jelentése szerint: Mind Kína, mind Oroszország rohamosan növekvő olyan feltörekvő gazdasággal rendelkezik, amelyeknek sajátos előnyei vannak az erőforrások, technológia, piacok és tőke területén. Mindkét fél erősen akarja az együttműködés fokozását. „Megjósolható - hangoztatta Zhang -, hogy az elkövetkező néhány év fontos időszak lesz Kína és Oroszország számára a minden területen megvalósítandó együttműködés szempontjából.” A kínai miniszterelnök-helyettes kifejezte a reményét, hogy a két ország vállalatai megragadják az alkalmat, és aktívan alkalmazkodnak az egymás gazdaságában végmenő változásokhoz, a piaci kereslethez, javítva az általános versenyképességet és hozzájárulva egymás országai gazdasági növekedéséhez.