A devizahitelesek mentése politikai csapda a Fidesznek

Az elmúlt hónapokban újra a társadalmi érdeklődés, és ezáltal a politika fókuszába került a „devizahiteles probléma”. Láthatólag keresi a kormány azt a szűk ösvényt, ahol politikai és gazdasági szempontból is képes még beavatkozni. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ha politikai haszonszerzés szempontjából közelít a kérdéshez a Fidesz, akkor milyen járható út van számára. Az elemzés szerint sok múlik azon, hogy szeptemberben képes-e megoldást találni a Fidesz, vagy tovább húzza az időt.

A Fidesz azt a szokásos politikai forgatókönyvét igyekszik követni, amelyet már a korábbi években konfliktusos ügyek esetében sikeresen alkalmazott. Ez pedig nem más, mint az, hogy a cselekvések helyett igyekszik retorikailag megoldani a helyzetet. Egy kicsit mintha ellenzéki szerepet öltene magára, csak éppen nem a kormányt kritizálja, hanem keres egy külső szereplőt, akit a hibákért kárhoztathat, illetve emellett folyamatosan visszamutogat az előző kormányokra.

A devizahitelek kapcsán is ennek a módszernek az eredménye, hogy a miniszterelnök a devizahitelt hibás terméknek kezdte nevezni, majd éles kirohanások hangoztak el a kormánypártok részéről a bankok felé. Mostanra már kommunikációjuk fontos eleme a bankok felelősségének hangsúlyozása, és ennek kapcsán anyagi konzekvenciák kilátásba helyezése.

Ugyanakkor olyan mértékűvé vált ez a probléma, amelyet nyilvánvaló, hogy verbálisan nem lehet megoldani. A közvélemény elvárása azért is ilyen erős, mivel más területen éppen az volt a mostani kormányzati ciklusnak a jellemzője, hogy ha kell akkor erőből és szinte azonnal képesek voltak – akár megalapozatlanul is – törvényeket, akár még Alaptörvényt is módosítani. Ezért sokáig nem lesz tartható az a taktikájuk, hogy tárgyalásokra hivatkozva húzzák az időt - írja az elemzés.

A KSH és az MNB statisztikai adatai alapján jelenleg 190 ezer háztartás szenved devizahiteltől. Ez közvetlen módon mintegy 400 ezer választót érinthet. A kormány által közölt adatok szerint 2011 nyarán 61 ezer család küzdött törlesztési gondokkal. Időközben ugyan a végtörlesztéssel, illetve az árfolyamgáttal többen képesek voltak kimenekülni nehéz helyzetükből, és akár az ingatlan értékesítésével kiváltották hitelüket, de az adatok azt mutatják, hogy azóta is újabb családok kerültek be a fizetési gondokkal küzdők széles táborába. Míg 2011 nyarán a hitelek 77 százalékát időben törlesztették, addig két év elteltével ez a szám 65 százalékra romlott. Ezzel együtt a késedelmesen törlesztők, különösen a kilencven napon túliak aránya megduplázódott (8-ról 16 százalékra).

A Policy Agenda megítélése szerint akkor képes a kormányzat megfelelő, és az érintettek számára is érezhető választ adni, ha ez egyszerre lesz gyors és a havi törlesztőrészletet érdemben csökkentő megoldás. Így az a felvetett javaslat, hogy a devizahiteleket négy év alatt vezessék ki, politikailag nem értelmezhető a kormány számára.

Nyilván nehéz meghatározni, hogy mit jelent az érdemben csökkenő törlesztőrészlet. Az elemzés szerint ennek 10-15 százaléknál nagyobb mértékűnek kell lennie, amelyet vélhetően a forintosítás során alkalmazandó árfolyam jelenleginél alacsonyabban való meghatározásával, és jelentős kamatkedvezménnyel együtt lehet csak elérni.

Ugyanakkor egy ilyen lépés egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten segít azokon, akik már most is hosszabb ideje tartoznak a hitelintézeteknek. Számukra ugyanis már nem ad mentőövet, ha a forintosítás során csökken a törlesztőrészletük. A fizetési nehézségekkel küzdő kb. 60 ezer család számára egyelőre tehát nem látszik megoldás politikai értelemben. Eközben a jelentős számban lévő forinthitelesek jogosan érezhetik magukat becsapottnak egy olyan konstrukció esetén, ami nekik nem hoz látványos segítséget. Emellett politika csapdahelyzetet jelent az is, hogy egyre inkább hangot kap a forinthitelesek, illetve a hitelt fel nem vevő családok jogos kérdése: ki fizeti meg a romló árfolyam miatt keletkezett devizahitelek kamatnövekményeit?