Az MNB azt is eléri, ami valójában nem is a célja

Nincs veszteség

Idén a jelek szerint már nem kell a költségvetésnek kisegítenie a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), miután az idei évre tervezett 203 milliárd forintos veszteséget sikerült az új vezetésnek ledolgoznia. Kandrács Csaba, a nemzeti bank monetáris tanácsának új tagja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva közölte: a jegybank csak az alapkamat csökkentésével nyolcvanmilliárd forintot spórolt meg. Ismertetése szerint idén várhatóan nullszaldós lesz az MNB.

„Fontos kormányzati cél lett tavasz óta, hogy eltüntessék az MNB vesztségét” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. „Ezért is szerették volna csökkenteni a kéthetes MNB-kötvény állományát, ám ennek ellenkezője valósulhat meg a Növekedési Hitelprogrammal.”

„Az MNB jogilag független, ám mégis a kormány céljaival összhangban cselekszik” – mondta Gárgyán. „Ez akár pozitív is lehet, mert a mérlegeik összefutnak bizonyos pontokon.”

„A veszteség eltüntetése középtávon – néhány év múlva – azonban kihívás lehet, ha a tervezett 2000 milliárd forint hitelt kihelyezik a kkv-knak” – mutatott rá. Az MNB a 750 milliárdos első felvonás után hirdette meg a Növekedési Hitelprogram bővítését, így összesen közel 2750 milliárdnyi hitel kerülhet a kkv-khoz.

„Az előrejelzési horizonton a fejlett országokban a jelenlegi 0-hoz közelinél magasabb, akár 3 százalék körüli kamatszint várható, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 4-5 százalék körüli kamatra lehet számítani” – fejtette ki Gárgyán, aki szerint ez veszteséget okozhat az MNB-nek, éppen a kihelyezett több ezer milliárdnyi hitel miatt.

„Jó lenne, ha nem lenne az MNB célfüggvényének része a nyereségesség” – mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője. „Jeleket láthatunk arra vonatkozóan, hogy a költségvetés terheit szeretné csökkenteni az MNB, ám korai lenne azt mondani, hogy a monetáris politika alá lenne rendelve a költségvetési folyamatoknak.”

„Abban a fázisban vagyunk, amikor lehet kamatot csökkenteni, mert a piacok elfogadják, ám bölcsebb lenne, ha most nem vágnák tovább a kamatot. Az pedig nem lenne jó, ha azért csökkentenének kamatot, hogy a költségvetés terheit minimalizálják” – vélte Samu. Az alapkamat jelenleg 3,6 százalékon áll.

Laza politika

Kandrács Csaba a Magyar Nemzet csütörtöki számában elmondta, pillanatnyilag a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon rövid és középtávon laza monetáris politikát indokol, sőt a nemzetközi környezet is egyértelműen támogatja a további kamatvágás lehetőségét.

Emlékeztetett, hogy Matolcsy György jegybankelnök korábban jelezte, 3-3,5 százalék közötti rátát tart elképzelhetőnek, ez tekinthető egyfajta előretekintő iránymutatásnak is, de természetesen ez nem egy kőbe vésett cél - fogalmazott. Kandrács Csaba kiemelte, hogy a kamatcsökkentési ciklus jogosságát ma már sem külföldi, sem belföldi elemzők nem vonják kétségbe.

Szólt arról, hogy a fogyasztás - bár az utóbbi hónapokban már az éledezés jeleit mutatja - még mindig nem bővül olyan mértékben, ami nagyban befolyásolná az inflációt. Mindemellett a vállalkozások árazási és bérezési döntései is a középtávon alacsony infláció irányába mutatnak, s a külpiac felől is csak mérsékelt nyomás tapasztalható. Kandrács Csaba szerint azt követően, hogy a szabályozott árcsökkentések hatásai kifutnak, kismértékben emelkedhet a pénzromlás üteme. Ez az érték véleménye szerint azonban inkább csak közelíteni fog a jegybank inflációs céljához, ebből fakadóan sem rövid, sem középtávon nem lát olyan veszélyt, ami a monetáris tanácsot hirtelen lépésre késztetné.